56 tragikus eseményeire emlékezve Sólyom László szükségét érezte annak, hogy ’56 egyik valódi örökösébe, résztvevőjébe, az ’56-ért életfogytiglanra ítélt 86 éves Göncz Árpádba belekarmoljon -- írja a 168 Óra egyik olvasója.

Több mint ötven évadot töltött a színpadon. A Wagner-hősök kivételével elénekelte a zeneirodalom öszszes nagy baritonszerepét. Filmekben is játszott, és magyarnóta-éneklésben szintén verhetetlennek bizonyult. Világsztár lehetett volna, de Melis György megmaradt hazai operafenoménnak. Most töltötte be 85. évét.

Az egyszerű, de frappáns alapötlet szerint történelmünk nagyjai cocaként születnek újjá, és élik át újra meg újra az elmúlt, kissé talán túlságosan zivatarosra sikerült századot. Lehetne ebből egy kedélyes, penetráns pofájú, száraz kisfröcccstől részeg kocsmai móka is, szerencsére a tárgyalt darab azzá is lesz - mentségül persze álljon itt, hogy a viccet egy gátlásaitól szabadult, gyűrött zakós gimnáziumi történelemtanár adja elő.

A nemzet újonnan megválasztott színésze, s amellett jó öreg konzervatív. Mégis megértené, ha egyszer Aczél György mellszobrot kapna valahol – afféle fricskaként. Három éve, amikor beválasztották a Halhatatlanok Társulatába, azt mondta privát életéről: döntéseiben nem volt szerencsés, ezért is választotta idősebb korára a társtalanságot. Eközben háromszoros apa, kétszeres nagyapa. A nyarakat tihanyi házában tölti, egyedül fogadja a gratulálókat, a kíváncsi sajtót. Ha épp jókedve van, az elmúlás lehetőségében is talál nevetnivalót. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

Újságcikk járta be az olasz honlapokat és fórumokat, s vitte a meglepő hírt: a legismertebb olasz partizándal, a Bella ciao egy jiddis balladából ered. Az hellyel-közzel kiderült, hogyan került a dallam Kelet-Európából Amerikába, de hogy onnan hogyan jutott el az olaszokhoz, még rejtély.

Jávori Ferenc a hetvenes években települt át Kárpátaljáról Magyarországra. Kezdettől a zsidó zene érdekelte, de nyilvánosan csak a rendszerváltás után mert klezmert játszani. A világhírű Budapest Klezmer Bandet ’90-ben alapította. Később írt zenét a Győri Balettnek, a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak is. Klezmermusicaljét az operettszínházban több mint százszor adták elő. A Purimtól a Menyasszonytáncig címmel nemrég önálló zeneszerzői albuma jelent meg. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

"Nem igaz, hogy Szalay Ferencnek köszönhetem a kinevezésemet, de csak kívánhatom, hogy másoknak is hasonló „gazdája” legyen" - mondja a 168ora.hu-nak adott interjújában Balázs Péter, a vidék leglátogatottabb színháza, a Szolnoki Szigligeti Színház vezetője. Szerinte jó előadások töltik meg a színházat, ötletekből nem születik ária. Úgy gondolja: "A jelen ellenzékével és a jövő kormányával jó kapcsolatokat ápolni minden intézményi vezető elemi érdeke."

Lenke néni persze megmaradt boltosnak, fehér köpenyére sose' cseppent folt, ám mostanság mintha gyakrabban rázta volna az öklét az égre, és talán már nem is fájt neki olyan nagyon, amikor kimondta, hogy „bassza meg”.

Szobrot kap Madame Tussauds világhírű panoptikumában Amy Winehouse brit soulénekesnő -- adja hírül az MTI.

Önmagára mért ítélet az is, amellyel a bölcs Salamon kései névrokona, az író és self made man filozófus saját emlékeit hasítaná ketté. Laptopja meg is kísérli ezt gyakori légi útjain, két otthona között. BOKOR LÁSZLÓ beszélgetett vele.

Dragomán György "sötéten szép" regénye, A fehér király azt ábrázolja, milyen volt a totalitárius Romániában felnőni - írrta a The New York Times című amerikai napilap hétvégi könyves melléklete.

Ha máskor nem is, ezen az éjszakán érezhette az ember igazán, hogy jó volna, jó nagyon, többnek lenni: nem minőségi értelemben, persze (ámbár azellen se lehetne kifogás), hanem számszakilag. Lenni kettőnek, mondjuk. Lenni egyszerre itt is meg ott is. Látni ezt és látni azt. Sétálni Budán és sétálni Pesten. Ámulni egyszerre ezen meg azon, nézni fentről le s lentről fölfelé.

Határeset. Színesnek színes, többnyire magyarul is beszél. Hogy játékfilm lenne – így nyersen, bele a néző képébe –, azt nem merném ily határozottan állítani. A Port.hu kritikusa szorgalmasan összeírta a szóba jöhető műfaji megjelöléseket, idézném: „szituációs dokumentumfilm”, „fikciós dokumentumkabaré”, „neorealista komédia”, „dokumentarista elemekkel átszőtt vígjáték”.

Ezt a címet viseli a tárlat, amelyet három, karakteresen különböző képzőművész, Bánvölgyi László, Harsányi Zsuzsanna és Tóth József munkáiból rendeztek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban: illesse is dicséret a helyieket rögtön a vállakozásért, hiszen a Vajdahunyad-vár elegáns, műódon termei éppen ilyen kiállítások után vágynak. (S nem hiába.)

Orbán kiszivárogtatásaiból, pontosabban annak értelmezéséből polémia alakult ki arról, hogy mire kell számítaniuk a nyugdíjasoknak (a hárommilliós választójogosult szép, nagy szám) a jövőben várható Fidesz-uralom esetén.