„Ellentétben az előző kormány jogi kultúrájával, a kabinet és az Alkotmánybíróság igenis partnerségben működik.” Ez egyike azon elképesztő állításoknak, amelyeket Rétvári Bence a vele készült interjúban megfogalmazott. Meglehetősen bizarr, ha olyan valaki beszél jogi kultúráról, aki Gulyás Gergellyel és másokkal együtt tevékenyen részt vett a jogállami normák „agyagba döngölésében”.

A békéscsabai Jókai Színház tavasszal is „pörgősre” vette a figurát. Több más darab között szerzőjével, témájával és előadóival is kiemelkedik a Leánykérés elnevezésű összeállítás – Csehov munkáiból.

A Rózsavölgyi Szalonban mindig történik valami. Most például az történt (többek között, természetesen), hogy megnyílt benne egy kiállítás. Egy kiállításocska.

Fehér László Kossuth-díjas festőművész munkáiból a héten nyílt kiállítás Pasztellek címmel a Cultiris Galériában. Itt mutatták be a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent könyvet is, amelyben Alexander Borovsky művészettörténész, a Szentpétervári Kortárs Gyűjtemény vezetője elemzi Fehér munkásságát a Viktor L. Mensikhoff műgyűjtő tulajdonában lévő képei alapján.

A „biciklikormánytilinkó” biciklikormányból és tilinkóból álló a hangszer, a slagszax pedig locsolócső, bója és klarinétfúvóka egyvelege. A Bélaműhely húsz, egyedi készítésű, hulladékból készült hangszerrel kínál egyedülálló zenét, lemezbemutató koncertjükre olvasóink páros jegyet nyerhetnek.

Áder János átadta a Kossuth-díjakat.

Pungor Andràs, a 168 Óra belpolitikai újságírója, Mészáros Antónia, Spiró György, Föld S. Péter és a Szabadság – Erdélyi Közéleti Napilap szerkesztősége kapta idén a Szabad Sajtó-díjat.

Még hogy az általános gazdasági, pénzügyi és morális válság közepette vászonra, ecsetre sem telik a művészeknek, mert hajdan bőkezű mecénásaik képek helyett ma inkább jó hozamú államkötvényekkel tapétázzák ki a hallt és a nappalit, a szobrok és a kisplasztikák közül pedig kizárólag az aranyból készült borjúfigurák eladhatók.

A fiataloknak szóló Switched at Birth (Elcserélt lányok) sorozat epizódja a héten egy hang nélkül, jeleléssel ment le. Beszélgetés nem, csak atmoszféra és zene hallatszott.

Az 1990 óta kétévenként megjelenő Társadalmi Riport a hazai tudomány egyik legfontosabb vállalkozása a magyar társadalom, a gazdaság, az életmód változásainak követésére. A 2012-es jelentésre az állam – először a TR történetében – nem adott pénzt. Mégis megjelent. Tóth István György szerkesztőtársával, Kolosi Tamás szociológussal SZÉNÁSI SÁNDOR beszélgetett.

A kora tavasz bécsi múzeumi szenzációja kétségkívül a Kunstkammer újranyitása. A Kunsthistorisches Museum megadta a módját, és a folyamatos híradással, egy-egy étvágygerjesztőnek szánt részleges bemutatóval már jó előre kellő érdeklődést is keltett. A hivatalos megnyitó is méltó volt az eseményhez, a politika, a közélet és a nemzetközi képzőművészeti világ színe-java eljött.

Két helyes pasi, két korosztály jeles képviselője. Egyikük nemeslelkű nemesi család távoli leszármazottja, aki magának teremtett egzisztenciát. Másikuk egy Észak-olasz kisvárosból ösztöndíjasként került Budapestre. Az egyetemet elvégezve a vendéglátás világába csöppent, majd váratlanul televíziós stúdiókban találta magát, a bulvármédia felkapott szereplője lett.

A szomszédos országban arra kényszerítenek osztrákokat, hogy visszamenőleges hatállyal tegyék semmissé ingatlanaik megvásárlását. Fritz Pessl (Budapest, Eisenstadt) a Salzburger Nachrichten munkatársa három földműves történetét írja le. Mindhárom az elviselhetetlen jogbizonytalanságról szól