Az internetes kommentekért is büntetés jár januártól
Egy új törvény értelmében januártól büntetés szabható ki az erőszakos hozzászólások miatt, de számos egyéb törvényt is módosítottak.
Az Országgyűlés december 17-én rengeteg törvényjavaslatot fogadott el, köztük azt is, amely büntetés kiszabását határozza meg abban az esetben, ha valaki az interneten olyan tartalmú hozzászólást tesz közzé, amelyben más halálát kívánja. Ami igazán igazán érdekessé teszi mindezt, hogy akár egyéves börtönbüntetés is kiszabható ilyen esetekben – számolt be róla a Telex.
Érdemes tisztában lenni a jogszabály pontos szövegével, ugyanis január elsején már életbe is lép a változtatás, a magyar kommentelési szokások alapján pedig valószínűsíthető, hogy sokakat érinthet az új törvény, amely így szól:
„Aki nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos
- a) halált okozó, vagy
- b) különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ezt azt jelenti, hogy a Facebookon vagy más közösségi oldalakon közzétett posztok is beletartoznak ebbe a körbe, és bár ezen tartalmak kedvelése önmagában nem bűncselekmény, de aki egyetért a leírtakkal, és mindezt kommentben is jelzi, büntethetővé válik. Ugyanez igaz arra is, aki megosztja ezeket nyilvánosan. A gyűlölködés a jogszabály értelmében nem büntethető, csak abban az esetben, ha konkrét személy ellen irányul, mivel ez már a köznyugalom elleni bűncselekménynek minősül.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Szórakozás
2024. november 28., 08:57
Bródy János a Facebookon a Törvényszéket megszólítva vallja be, mit rontott el.
Tech-Tudomány
2024. november 25., 15:32
A Facebook egy új funkciót jelentett be a Messengerhez, aminek sok felhasználó örülni fog.
Tech-Tudomány
2024. november 12., 14:43
A Facebook lépéseket tervez a kiskorúakkal szemben, akik idősebbnek adják ki magukat.
A nagy nyilvánosság kritériumainak nem felelnek meg például a kisebb létszámú Facebook-csoportok, így ezekben nem válnak büntethetővé ezek a kommentek, ahogyan abban az esetben sem, ha valaki mindezt tájékoztató jelleggel, vagy oktatási, illetve tudományos célból osztja meg nyilvánosan – ezek közé tartozhat például, ha egy egyetemi előadáson példaként mutatja be az oktató ezeket a hozzászólásokat.
A büntetés kiszabása körül még sok a kérdés
Mint azt kifejtették, a közbeszéd formálására szükség van, mivel egyre több sértő tartalom bukkan fel az interneten, különösen a hozzászólások minősége vált aggasztóvá. Mivel az interneten adott esetben akár név és arc nélkül is van mód a kommentelésre, ez sokakat arra bátorít, hogy gyűlöletkeltő, vagy az emberi méltóságot sértő hozzászólásokat tegyenek közé. Ezt kívánja ellensúlyozni a törvény, amely egyúttal össze is hangolná ezen felhasználási alapelveket. Arról egyelőre nem állnak rendelkezésre információk, hogy a hozzászólásokat ki és milyen formában figyeli majd, illetve ki indíthat eljárást ilyen jellegű ügyekben, és hogyan zajlik majd a büntetés kiszabása.
A média világát minden bizonnyal felforgatja majd a törvény, ugyanis azok az online hírportálok, ahol az olvasók hozzászólhatnak a megosztott cikkekhez és egyéb tartalmakhoz, kötelesek moderálni és határozottan fellépni a gyűlöletkeltő hozzászólásokkal szemben, ehhez szabályzatot is ki kell dolgozniuk. Mindez komoly átalakításokat igényelhet, már csak azért is, mert a sajtótermékek esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala ellenőrizni is fogja, hogy az adott médium betartja-e a jogszabályban foglaltakat, és nincs sok idő a hatékony módszerek kidolgozására: 2025. január elsején hatályba is lép a törvény. Érdekesség, hogy a most elfogadott törvény módosítja a sajtószabadságról és a médiaszolgáltatásokról szóló törvényeket, valamint a Büntető törvénykönyvet is.
Más fontos kérdésekben is döntött az Országgyűlés
Egyebek mellett az Alaptörvényt is módosították, ennek értelmében a jövőben legfőbb ügyészt nem csak az ügyészek közül lehet választani, de a köztársasági elnök javaslata és az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata továbbra is szükséges. A törvénykezést érinti az a módosítás is, hogy a bírói kievezéshez a jövőben minden jelöltnek be kell töltenie a 35. életévét.
A választási térképet is újrarajzolták, melynek talán legnagyobb jelentőségű változása, hogy az ellenzéki vezetésű fővárosban 18 helyett már csak 16 választókerület lesz, ami egyúttal azt is jelenti, hogy Budapest már csak két egyéni képviselővel kevesebbet delegálhat majd az Országgyűlésbe. A szavazásokhoz a jövőben nem kell majd a lakcímkártya, az érvényes voks leadásához elég lesz a személyi igazolvány, a jogosítvány vagy az útlevél bemutatása.
Till Tamás ügye nagy port kavart az egész országban, ennek folyományaként megszavazták, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények soha ne évülhessenek el, akkor sem, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor fiatalkorú.
Többek között arról is döntöttek, hogy azok a házas egyetemisták, akik gyermeket vállalnak és még nem töltötték be a 30. életévüket, állami ösztöndíjra lesznek jogosultak abban az esetben is, ha önköltséges képzésre járnak. Ezzel is a gyermekvállalási hajlandóságot kívánják ösztönözni.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pexels / Tobias Dziuba)
