Rétvári és a jogi kultúra
„Ellentétben az előző kormány jogi kultúrájával, a kabinet és az Alkotmánybíróság igenis partnerségben működik.” Ez egyike azon elképesztő állításoknak, amelyeket Rétvári Bence a vele készült interjúban megfogalmazott. Meglehetősen bizarr, ha olyan valaki beszél jogi kultúráról, aki Gulyás Gergellyel és másokkal együtt tevékenyen részt vett a jogállami normák „agyagba döngölésében”.
A teljesség igénye nélkül említem a szakmai és politikai egyeztetés, hatástanulmány nélkül elfogadott törvények sokaságát, a visszamenőleges hatályú, valamint a „lex X. Y.” jogszabályokat, a végszavazás előtt benyújtott – a vita lehetőségét kizáró – módosításokat, az ellenzéki javaslatokat semmibe vevő pökhendi reagálásokat, az alkotmánysértő intézkedések alkotmányba (alaptörvénybe) emelését.
Ami pedig az AB-vel való „partneri viszonyt” „illeti: ezen inkább kacagni lehetne, ha nem volna valótlan, cinikus állítás. (Talán akkor lesz csak igaz, ha sikerül majd Balsai, Szívós Mária és mások mellett további beépített – és szakmai szempontokat negligáló – alkotmánybírákat küldeni a testületbe.)
Valószínűleg nem szövegértési gondok okozzák egyes AB-határozatok tudatos félreértelmezését. Az „átmeneti rendelkezéseket” (Ár.) megsemmisítő döntésről például azt állították, hogy csupán formai kifogásokat tartalmaz, noha egyes állásfoglalásait kemény kritikának is tekinthették volna. Például: „Az Ár. folyamatos módosítása alkotmányos jogbizonytalanságot eredményez... ezzel a joggyakorlattal tovább szűkül az AB hatásköre.” Továbbá: „...újabb és újabb, nem alaptörvényi szintre való szabályozási tárgyak Alaptörvénybe vonásával akadályozzák az AB-t a jogszabályok formai és tartalmi alkotmányossági vizsgálatában.” (Nesze neked, partneri viszony!)
Az alaptörvény módosítása – megnevezése nélkül – az MSZP-t mint jogutódot felelőssé tenné a rendszerváltás előtti jogsértésekért. Az amúgy is elfogadhatatlan kollektív bűnösség MSZP-re való kiterjesztéséről Rétvári ezt mondja: „Az AB kijelentette, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja. Mi most ezt a vitathatatlan döntést emeltük be az alaptörvénybe.” Valójában ez a „vitathatatlan” döntés csupán a vagyonelszámoltatás tekintetében említi a jogutód felelősségét. Rétvári – és egy korábbi interjúban Gulyás Gergely – „elfelejti” hozzátenni, hogy a határozatban az is olvasható: az MSZP által annak idején kifogásolt törvény „nem általános politikai minősítést tartalmaz... az MSZP vonatkozásában csak mint az MSZMP jogutódja minőségében rendelkezik, ahhoz általánosítható politikai megítélést nem fűz”.
Szinte komikusnak nevezhető, hogy miközben Rétvári és Gulyás korábbi AB-határozatra támaszkodik, a módosított alaptörvényben meg akarja tiltani, hogy az AB figyelembe vehesse az 1990 óta hozott határozatait. (Hasonlóan ahhoz, ami a jelképtörvény ügyében történik. A kormányzat itt is buzgón hivatkozik egy 2000-ben született AB-döntésre.) „Csak az ökör következetes” – mondta állítólag egykoron a vaskancellár. Ugyanez a filozófiája a mi fülkekancellárunknak és pártjának is. Ebben legalább következetesek.
Kerekes Ottó
E-mail