Szerzőjük humbugnak nevezi, hogy „Lincoln amerikai elnök 1852-ben olyan jól megjegyezte Kossuth Lajos ohiói beszédét, hogy tíz évvel később abból merítve mondta el sajátját”.

Örkény – ha olvashatná – szívesen olvasná. Csakhogy ennek a történetnek az egypercesei eltartottak vagy ötven évig és még tovább. Belenyúltak a történelembe, ebbe az egyetemes „tréflibe”, amelyet túlélni emberes feladat volt.

A Zsolnay család egykori pécsi kerámiagyára és környéke ma kulturális központ: a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt mentette meg az enyészettől. Ám kérdés volt: vajon az EKF lecsengése után vonzza-e majd a publikumot a Zsolnay Kulturális Negyed? Jött is egy szellősebb év. Aztán a pécsiek felkérték kulturális dirigensnek Márta Istvánt. A pécsi művészeti negyednek és a társított kulturális intézményeknek, területeknek ma már több százezres a látogatottságuk.

Amerikai tanulmányokból tudjuk: 18 éves korukig a lányok negyedét-harmadát, a fiúk nyolcadát-hatodát éri szexuális abúzus. A magyar statisztikák szerint minden tizedik gyermeket bántalmaztak vagy bántalmaznak szexuálisan. Ám a látencia óriási: az esetek többségét nem jelentik, mert az áldozat fél, szégyelli magát vagy az elkövető manipulálja őt.

A kalandos előéletű magazin, mióta új kiadó kezébe került, alaposan megújult – úgy mindazonáltal, hogy őrzi a hajdani értékeit is: az elegáns megjelenést, a gazdag és unikális képanyagot, a sokszínűséget és a visszatérő témákat, sorozatokat.

Tiltakozó petíciót indított egy, a XII. kerületben élőkből szerveződött civil csoport, hogy megmentsék a hegyvidéki Törpe utca 2. számú villaépületet a parkjával együtt.

Külföldi és magyar zenészek fellépésével emlékeznek a négy éve elhunyt Gary Moore gitároslegendára pénteken a budapesti A38 Hajón – közölték az MTI-vel a szervezők.

Évkönyv vagy évfüzet, esetleg évkezdeti jóslatgyűjtemény, mindez a The New York Times Turning Points Global Agenda című kiadványa nyomán, a magyar olvasóknak készítve, pazar kiállításban.

Az ismert publicista-író, Jolsvai András regényében a kora hatvanas évek Magyarországa elevenedik meg: a vaskos, majd a szorításból kénye-kedve szerint engedő Kádár-világ. A könyv bemutatója alkalmából személyesen is találkozhatnak a szerzővel április 2-án, csütörtökön 17 órától az Írók Boltjában. (Budapest, Andrássy u. 45.)

Mielőtt a hosszú című film vetítése elkezdődne, megjelenik a vásznon a rendező, Roy Andersson, és megköszöni nekünk (mind a négyünknek a Cirko-Gejzír nézőterén), hogy kíváncsiak vagyunk az ő munkájára itt, Budapesten. (A főváros nevét hibátlanul ejti.) Elmondja, hogy egyetlen forgatási helyszín sem „igazi”, mindent stúdióban építettek fel, a kor is meghatározatlan.

A Kossuth-díjas író korábbi rádiójátéka alapján készült Örvényben című darabját március végén mutatják be a Rózsavölgyi Szalonban. Dosztojevszkij és a nála húsz évvel ifjabb Polina Szuszlova kapcsolatáról szól a történet. A férfi–nő-viszonyrendszer bemutatása általánosabb erkölcsi kérdéseket is felvet, ahogy Dosztojevszkij kapcsán megkerülhetetlen azon is tűnődni: mennyire morális lény az ember? Bűneit valóban követi-e a bűnhődés?

Van ennek a számnak, az európai kultúrkörben legalábbis, egy kis misztikus hatása. Persze ebben több a véletlen, mint a tudatosság (hiszen számos, egymástól független eseménynek kellett egymás mellé rendelődnie, hogy mindez bekövetkezzék), de mégiscsak az jött ki a végén, hogy a Magyar Sajtófotó-kiállítás éppen a harmincharmadik folytatásban újult meg, vagy, maradva mondatkezdő utalásunknál, született újjá.