A svájci kapcsolat

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogatottunk.

ARD
A német közszolgálati tévé híradója Rászedett ügyfelek, elvert adópénzek, kétes machinációk címmel foglalja össze a magyar brókerbotrányt, hozzátéve, hogy a történtek megtépázzák az Orbán-kormány szavahihetőségét. A hatalom kármentéssel próbálkozik, igyekszik kárpótolni a betéteseket, de maradnak kérdések. Tarsoly Csaba barátságosnak és bizalomra méltónak tűnik, akire sok magyar, az állam, sőt a katolikus egyház is rábízta a pénzét. Ám úgy tűnik, tízezrek életét tette tönkre anyagilag, de nem egyedül. Igencsak összefonódott a jobboldali konzervatív Orbán-kabinettel. Politikai kapcsolatai sokáig megvédték az üzletembert és a feleségét. Ám kiderült a piramisjáték, amikor a Buda-Cash tönkrement és Tarsolyék is csődöt jelentettek. Időközben egyértelművé vált, hogy a Quaestor sosem volt igazán likvid. A segítőkész pénzügyi zseninek számító szakember az újonnan felvett pénzekből finanszírozta a régebbi tartozásokat, nem fektette be a friss tőkét. Amíg csak ki nem pukkant a buborék.

Tages-anzeiger
Orbán jó szellemének nevezi a lap az új berni magyar nagykövetet, akit különleges kapcsolat fűz a magyar miniszterelnökhöz. Nagy István korábban egy genfi magánbankot vezetett, és igen jó viszonyt épített ki az arab térséggel, de a nagykövetség honlapján még egy önéletrajz sincs róla, amiből meg lehetne ismerni részleteket a pályafutásáról. A Vasárnapi Hírek szerint ez a visszafogottság nem annyira a diplomata személyiségével, mint inkább a kormányfő számára végzett tevékenységével függ össze. Hivatalos magyar körökben Nagyot csupán Orbán svájci bankárjaként ismerik. A Tages-Anzeiger érdeklődött a nagykövetnél, hogy igazak-e a személyes jó viszonyról szóló hírek, de választ nem kapott.

Nagy három évvel ezelőtt a libanoni Audi Bank svájci leányvállalatának éléről ment nyugdíjba, és akkor kapta meg diplomáciai megbízatását. Orbán jó néhány útját szervezte meg az arab világban, ezért a miniszterelnök környezetében csak Mr. Arábiaként emlegetik. Tavaly ő kísérte a kormányfőt azokon a svájci látogatásain, amelyek oka és háttere máig titok. Így augusztusban is, amikor Orbán – Lázár János és a két feleség társaságában – Németországból hazatérőben megállt Zürichben, hivatalosan azért, hogy meghallgasson egy romániai gyermekkórust. A magyarázat olyan különös volt, hogy azzal valószínűleg inkább csak az út igazi okát igyekeztek elfedni. Majd októberben is jelen volt, amikor az Orbán házaspár a lányuknál járt Lausanne-ban, visszafelé pedig 14 és fél órát zötykölődött a Wiener Walzer hálókocsijában, Zürichtől Budapestig. Máig nem tudni, hogy miért nem repültek, az ugyanis legfeljebb egy órát vett volna igénybe. Az sem ismert, miért akkora titok, hogy Orbánékat a nagykövet vitte ki a vonathoz. Svájc ugyanakkor a miniszterelnök körüli korrupciós ügyek kapcsán is felbukkan a médiában. A Zugban bejegyzett kereskedelmi cég, a MET magyar leányvállalata milliárdos nyereséghez jutott, mivel a Nyugaton olcsón megvett földgázt odahaza drágán adta el. Az ehhez szükséges jogi kereteket a kormány alkotta meg, a profit azonban eltűnt pár offshore cég hálójában. A nyomok egyrészt Oroszországba, másrészt Orbán barátjához, Garancsi Istvánhoz vezetnek. Ha a nagykövet valóban a miniszterelnök magánpénzügyeit intézi, illetve tanácsokkal látja el őt, akkor gondja támadhat a diplomaták jogállását szabályzó bécsi egyezmény miatt. Az ugyanis előírja, hogy a fogadó államban a diplomaták nem űzhetnek olyan szabad foglalkozást, illetve kenyérkereső tevékenységet, amelynek célja személyes haszon szerzése.

Bloomberg
Le akarja vetni magáról a náci párt képét a Jobbik, mert Vona Gábor miniszterelnök szeretne lenni. Ennek érdekében a párt visszafogja radikális retorikáját és egy szélesebb választói bázishoz fordul. Emberi jogi csoportok bírálják ugyan a romaellenes, antiszemita, oroszbarát és unióellenes kijelentéseket, ám lehet, hogy a Jobbik 2018-ban belép a kormányba. A hangvétel változásáról a pártvezér nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Mindenesetre a szervezet honlapján azt olvasni, hogy lazítani kívánja az euroatlanti kapcsolatokat, ellenben szorosabb viszonyra törekszik olyan államokkal, mint Irán, Oroszország és Törökország. Ellenáll az EU gyarmatosító politikájának és tárgyalásokat kezdene az államadósság átütemezéséről. Egyben igyekszik ellensúlyozni a cionista Izrael világuralmi vágyát. Vona mostanában több párttagot is megbüntetett azok szenvedélykeltő kijelentéseiért. A pártelnök szerint ez azonban nem azt jelenti, hogy nem beszélhetnek a helyi zsidó közösségről, Izrael politikájáról vagy a cigányproblémáról. Arra is kitért, hogy Magyarországnak belső vitát kell folytatnia a NATO-tagságról, meg kell próbálnia semlegesnek maradni, főleg az Oroszországgal összefüggő viszályokban. Szerinte az EU-ból csak középtávon lehetséges kilépni.

The Economist

Etnikai szeparatizmusra játszik az orosz sajtó Kárpátalján, amelynek nem is a nemzetiségek önállósodási vágya a legnagyobb gondja. De ettől még a magyar és a rutén kisebbség az ukrán társadalom megosztását célzó orosz propaganda célpontja lett. A TASZSZ a múlt hónapban azt az álhírt közölte, hogy az ottani ruténok szervezete kongresszuson követelte a nemzeti identitás elismerését és az autonómia megadását. A helyi gyerekkórház főorvosa, a Kárpátaljai Ruténok Népi Tanácsának elnöke azt mondja, Oroszország a rutén kártyára alapoz, miközben az érintett szervezetek csupán szerény követeléseket támasztanak. Nagyobb a feszültség a 156 ezer magyar státusa körül, ám a viszály forrását nem Ukrajnában kell keresni. Orbán Viktor – Putyin egyik legjobb barátja Európában – több ízben is autonómiát sürgetett az ottani magyaroknak. Ehhez egyfajta szövetségest talált Brenzovics Lászlóban, a KMKSZ vezetőjében, a kijevi parlament tagjában, de ő sem merészkedett el soha addig, mint a Jobbik, amely az ukrán válságot lehetőségnek tartja a kárpátaljai magyarság helyzetének végleges megoldására. A KMKSZ központja kifejezésre juttatta rokonszenvét a kelet-ukrajnai orosz szakadárokkal. Több jogot akar a kisebbségeknek, és szorgalmazza, hogy az etnikai választóvonalak mentén alakuljanak adminisztratív területi egységek. Ukrajnában sok a gond, ezek közül azért látni erős fényben a kárpátaljai magyarok helyzetét, mert ők képesek hangot adni elégedetlenségüknek, és a szomszédban van egy kormány, amely igyekszik ezt kiaknázni. Magyarország részéről az ügy lehetőséget kínál a Jobbik ultranacionalistái számára, hogy csapást mérjenek a Fideszre. Orbán folytatni kívánja a politikai játszmát, de nem érdekelt az erőszak kiprovokálásában.