Eddig morzsák sem jutottak a középkategóriából a Hyundainak, de az először kombiként bemutatkozó i40-es már jókora szeletet kér ebből a piacból. FÉJJA ZSOLT ült a merész vonalú óriásba.

Szombaton Silvio Berlusconi lemondásának hírére a köztársasági elnöki palota előtt ezrek bontottak pezsgőt, s hallgatták az alkalmi zenekart, amely a Halleluját játszotta Händel Messiásából. Az államfő nem írt ki új választásokat, hanem Mario Monti személyében egy Európa-szerte ismert közgazdászt, volt európai versenyügyi biztost bízott meg kormányalakítással. Megállapodása magával Berlusconival és más parlamenti politikai erőkkel voltaképp erre szólt. Legyen Olaszországnak a politikához nem kötődő, „technokrata” kormánya, amely kirántja Itáliát a pénzügyi válság már-már elviselhetetlen szorításából. ACZÉL ENDRE írása.

A leszedhető ajtajú turmixgép és a krómozott lökhárítós, delfinszürke Trabant álomállama 1989 őszén még megünnepelte az NDK alapításának 40. évfordulóját. (A moszkvai díszvendég Mihail Gorbacsov volt.) Ám a magyar–osztrák határon átkelő keletnémet menekültek áradata, a budapesti és a prágai NSZK-nagykövetségek zsúfoltsága azt jelezte, hogy Honecker birodalma, a szocializmus germán bástyája rogyadozik. MOGYORÓSI GÉZA berlini írása.

Két színházi csemegét kínál a bérleteseinek a hét végére a veszprémi Pannon Várszínház: szombaton este lesz Balatonfüreden Eszenyi Enikő A gyönyörben nincs középút című színházi estje, vasárnap este pedig Veszprémben Pilinszky János Élőképek című színművét mutatják be.

Egyedül a 168 Óra tudta növelni eladott példányainak számát a közéleti-politikai-gazdasági hetilapok piacán: az elmúlt 3 hónapban a versenytársak átlagához képest több mint 12 százalékponttal jobban teljesített.

Bár az utóbbi időben rossz híreket hallunk a független színházak háza tájáról, a Maladype ünnepre készül. A társulatot tíz éve hozta össze Ionesco Jacques című darabja; azóta a kritikusok hol a színjátszás magasiskolájaként vagy örömszínházként, hol meg öntörvényű és túlságosan is normabontó csapatként emlegetik. November 19-én gálaműsor keretében őket köszönti a színházi szakma. Az évforduló kapcsán a társulat művészeti vezetőjével SZABÓ ÁGNES beszélgetett.

A Kossuth-díjas Konok Tamás életművének jelentős része Párizsban és Zürichben született, ám vitathatatlanul a magyar kultúrkincs része. A festőművésszel GRÉCZI EMŐKE beszélgetett.

Úgy érzi, tudását Angliában és Amerikában érdemes kamatoztatnia, mert csak ott értékelik. Itthon a médiaszereplései tették ismertté, a szakma nem vesz róla tudomást. Az orvos-genetikust LAMPÉ ÁGNES kérdezte.

A Kossuth-díjas színművész 1998-ban, Székely Gábor menesztése idején távozott az Új Színházból. Nemrég mégis az elsők között tiltakozott Tarlós István döntése ellen, amikor a főpolgármester a Székelyt annak idején váltó Márta István helyére a szélsőjobbos Dörner-Csurka párost nevezte ki. Jelenleg vendégként próbálja a teátrumban a Don Carlos Posa márkiját. Ugyanakkor azt mondja: nem Márta István mellett emelt szót, hanem a nyilas eszmék terjedése ellen. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

Biszku Béla ügye felkerült a politikai agendára, s a politikusok egy része úgy érzi: nincs az országban nyugalom, lelki béke, amíg nem rendeződik. Pedig a megtorlások főbelügyére, a Nagy Imre-per moszkvai „előtárgyalója”, Kádár menesztett fúrógépe (1978) az első Fidesz-kormány idején is közöttünk élt, kvázi „lőtávolban”, s még daliás nyolcvanévesként. Ma kilencven. A politika harminc év után reaktiválta. Egy hét múlva átfogó igazságtételi törvény születik, Biszku ügyét használva sorvezetőnek. De az ötlet tovább is gördült. Fideszes becslések szerint hamarosan 5700 párt- és állami nyugdíjas veszítheti el juttatásainak nagyobbik felét. A Lex Biszku és a nyugdíjtervezet a köztudatban összecsúszik. Miért? Mi szüksége a kormánypártnak egy kontra Képíró-perre? BUJÁK ATTILA próbálta megfejteni.