Schmitt és jogászai kiforgatták Kossuth szavait
Azt állítja Schmitt Pál
köztársasági elnök (az új alkotmány kidolgozására összeállított javaslataiban), hogy „anyanyelvünk érzelemrokonító forrasztékot létesít magyar és magyar között, éljenek bármely pontján a világnak”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy Sándor Klára (nyelvész és volt SZDSZ-es képviselő) gyors kutatása alapján az „érzelemrokonító forraszték” kifejezés, amelyet a magyar sajtóban többen anyanyelvileg is felettébb különösnek találtak, Kossuth Lajostól való, ám ő éppenséggel nem az anyanyelvre használta, hanem az alkotmányosságra. A különböző nyelvet beszélő nemzetiségek számára ugyanis a birodalomban az alkotmányosság lehet az érzelemrokonító forraszték, mondta Kossuth pár nappal a forradalom előtt. Hogy Schmitt Pál (és jogászai) ezt most az eredeti, kossuthi szándékkal szemben forgatták ki, ráadásul úgy, hogy Kossuthot meg sem említették, enyhén szólva nem elegáns. És nemcsak az anyanyelv bánja (hiszen a forrasztékot már régóta nem használjuk), hanem az alkotmányosság is.