Schmitt és jogászai kiforgatták Kossuth szavait

2010. november 28., 08:21

Azt állítja Schmitt Pál
köztársasági elnök (az új alkotmány kidolgozására összeállított javaslataiban), hogy „anyanyelvünk érzelemrokonító forrasztékot létesít magyar és magyar között, éljenek bármely pontján a világnak”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Sándor Klára (nyelvész és volt SZDSZ-es képviselő) gyors kutatása alapján az „érzelemrokonító forraszték” kifejezés, amelyet a magyar sajtóban többen anyanyelvileg is felettébb különösnek találtak, Kossuth Lajostól való, ám ő éppenséggel nem az anyanyelvre használta, hanem az alkotmányosságra. A különböző nyelvet beszélő nemzetiségek számára ugyanis a birodalomban az alkotmányosság lehet az érzelemrokonító forraszték, mondta Kossuth pár nappal a forradalom előtt. Hogy Schmitt Pál (és jogászai) ezt most az eredeti, kossuthi szándékkal szemben forgatták ki, ráadásul úgy, hogy Kossuthot meg sem említették, enyhén szólva nem elegáns. És nemcsak az anyanyelv bánja (hiszen a forrasztékot már régóta nem használjuk), hanem az alkotmányosság is.

Horoszkóp

A cselédsajtó és a Karmelita udvartartásának agyhalott influenszerei Pankotai Lilivel szemben fel merték venni a kesztyűt. De micsoda bátorság kellett ehhez az elvtársaknak. 

Az elhibázott brüsszeli szankciók, azon belül is elsősorban az energiaszektort érintő korlátozások miatt alakult ki válság az EU-ban és így Magyarországon is – ez a kormányzati kommunikáció alfája és ómegája. A valóság ezt másként gondolja.