Mit keresnek az oroszok Ukrajnában? Már Putyin sem tudja
Nehéz megmagyarázni a „különleges katonai műveletet” – nem is sikerül az elnöknek.
Nehéz megindokolni, miért változtatta Putyin elnök – óvatos becslések szerint is legalább – 50 ezer orosz katona sírjává Ukrajnát. Ahogy peregnek le a háború napjai, úgy gabalyodik bele egyre jobban az elnök az egyre kevesebb sikerrel kecsegtető háború kirobbantásának okainak magyarázatába.
Emlékezetes: Ukrajna lerohanása előtti napokban-hetekben a Kreml különböző szintű hivatalnokai hisztériakeltéssel vádoltak mindenkit, aki a küszöbön álló orosz invázió lehetőségére hívta fel a figyelmet. Még a február 24-i támadás előestéjén is hevesen tagadták az offenzíva lehetőségét. (A Putyinhoz bejáratos Orbán Viktor miniszterelnök is elképzelhetetlennek nevezte az orosz támadást – napokkal annak megindulása előtt.)
Március 3-án – nagyjából egy héttel azt követően, hogy az orosz csapatok átlépték az ukrán határt – Emanuelle Macron francia elnök másfél órás telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal. Ezt követően Macron közölte: az orosz vezető szerint a „különleges hadművelet” célja a 2014-ben annektált Krím-félsziget Oroszországhoz tartozásának nemzetközi elismerése, Ukrajna demilitarizálása és „nácitalanítása” – vagyis a Moszkva által nem kedvelt ukrán államvezetés eltávolítása –, valamint Ukrajna semlegességének hosszú távú garantálása. Macron hozzátette: szerinte Putyin célja Ukrajna teljes területének elfoglalása.
Május 9-én, a Győzelem napján már arról beszélt Putyin, hogy offenzívája megelőző csapás volt, amivel megakadályozott egy Oroszország elleni katonai agressziót. „Ez egy kényszerű, időszerű és az egyetlen helyes döntés volt – egy szuverén, erős, független ország döntése… a Donyec-medencei milícia és az orosz hadsereg katonái a saját földjükön harcolnak, ahol őseik legyőzték az ellenséget.”
Június elején újra varrták a narratívát. Az elnök a köré rendelt iskolásoknak azt mondta: „I. Péter 21 éven át vívta a nagy északi háborút. Mondják, hogy elszakított területeket Svédországtól. Dehogy szakította azokat el, ő visszaszerezte. […] Visszaszerezte és megerősítette. Nos, úgy tűnik, minket is elért a kötelesség, hogy visszaszerezzünk és megerősítsünk.”
Legutóbb, szeptember 16-án, a Sanghaji Együttműködési Szervezet Szamarkandban megtartott ülésén – ahol a kínai és indiai vezetők messze nem támogatták olyan mellszélességgel Ukrajna lerohanását, mint ahogy azt az oroszok remélték – Putyin kijelentette: az Ukrajnában zajló katonai művelet „nem képezi korrekció tárgyát”, annak fő célja „a Donbasz teljes területének felszabadítása”.
(Fotó: Mikhail Klimentyev / SPUTNIK / AFP)