Számok és propaganda – köszönő viszony sincs
Az elhibázott brüsszeli szankciók, azon belül is elsősorban az energiaszektort érintő korlátozások miatt alakult ki válság az EU-ban és így Magyarországon is – ez a kormányzati kommunikáció alfája és ómegája. A valóság ezt másként gondolja.
Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakának megnyitásakor elmondott beszédében egyértelművé tette: a jelenlegi krízisből semmiért nem okolja saját kormányát, eddigi, 12 éves kormányzását, kizárólag “Brüsszel” hibájának tartja a kialakult helyzetet. “Az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók okozták. Így az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek. A földgáz ára 2022 áprilisában, a háború második hónapjában 100 euró környékén volt” – mondta a miniszterelnök.
Sem ebben a beszédben, sem később, sem a miniszterelnök, sem valamelyik kormány- vagy párttársa nem fejtette ki, mit is jelent a „brüsszeli politikai döntések” kifejezés. Sőt, később a „brüsszeli bürokrata elit” is bekerült a szótárba – minden értelmező kifejtés nélkül.
A Brüsszelt megállítani vágyó kampány óta a kormányzat az Európai Unió intézményeit, illetve azon belül az Európai Bizottságot szokta „lebrüsszelezni”. Ha az utóbbit értjük most is, akkor az orbáni kijelentésnek nincs értelme – ha más értelmet próbálunk a kijelentés mögé szuszakolni, még kevesebb. Az Európai Bizottság ugyanis nincs döntési helyzetben – nem csak a szankciók ügyében, hanem általában véve sincs. Kizárólag az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács hozhat az EU tagállamaira érvényes döntéseket. Szankciók ügyében még egyszerűbb a képlet, mivel itt még az EP-nek sincs szava. Az Európai Bizottság javaslatokat állít össze, amelyeket – módosítva, megalkudva – a tagállami kormányok tagjaiból álló Európai Tanács fogad el. Egyhangúan – vagy sehogy. Senki más nem dönthet szankciókról. Aki viszont igen, az például Szijjártó Péter, aki személyesen is megszavazott több szankciós csomagot.
Nézzük az orbáni beszéd számait. 2022 áprilisában – minimális ingadozással – valóban 100 euró körül mozgott a földgáz jegyzése a tőzsdén. Azt kifelejti Orbán – hisz nem illik a narratívába, hogy néhány héttel korábban a jegyzés járt már 170 euró magasságában is.
„...de 2022 júniusában Brüsszelben elfogadták a gazdasági, kereskedelmi szankciókat, köztük az olajszállítási szankciót is. Ráadásul napirendre vették a földgáz-vásárlási szankciót, ezért 2022 júniusától kezdve a földgáz ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd újabb egy hónap alatt megháromszorozódott” – így a miniszterelnök.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. október 11., 12:08
Kivitelezésében primitív, hatásában katasztrofális Brüsszel Oroszországgal szembeni szankciós politikája – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Berlinben egy pódiumbeszélgetésen, amelyet a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével és a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával folytatott.
Itthon
2022. október 1., 15:24
Orbán Viktor is aláírta Brüsszelben az Oroszország elleni nyolcadik szankciócsomagról szóló nyilatkozatot, ahogy tette ezt az előző hét szankciócsomag esetében is. Mindeközben itthon arról beszél, hogy Brüsszel hazudott, amikor azt mondták, ezek véget vetnek a háborúnak.
Hivatalosan június 3-án fogadták el a hatodik szankciós csomagot, amely érintette az orosz kőolaj szállítást is – maga a tilalom csak 2023 elején lép életbe, Magyarország pedig felmentést kapott az alkalmazása alól. Lássuk, hogy reagált a hírre a tőzsde: sehogy. Március végétől június közepéig a földgáz jegyzései ára 95-100 euró között mozgott, komoly kilengés nélkül. Ezzel szemben az orosz hadisikerek és az ukrán visszavonulás hírére június közepétől kilőtt a gázár: először belekóstolt a 120-as tartományba, majd meg sem állt a 350-es (rém)álomhatárnál. Egészen pontosan 2022. Augusztus 26-án érte el a történelmi magasságot a jegyzés 349,9 eurónál.
Bár más szankciót az Európai Tanács nem fogadott el az orosz energiahordozókat illetően, Orbánék mégis erre fogják az elszabaduló árakat. Egész pontosan arra, hogy az Európai Bizottság beszélt a lehetséges szankciókról, illetve egyeztetés kezdődött az orosz földgázt érintő uniós ársapkáról. Utóbbiról valóban folyt belterjes, majd nyílt eszmecsere – végül elvetették az ötletet. Hogy ez mennyiben rángatta meg a tőzsdei jegyzés?
„...ha megszüntetnék a szankciókat, az (gáz – a szek.) árak rögtön a felére esnének vissza” – Orbán szerint. A közel 11 ezer darab, Oroszország ellen kivetett szankcióból jelenleg egyetlen egyet sem szüntetett meg az Európai Tanács. Ennek ellenére kisebb kilengések mellett a csúcsról visszapattanó gázár azóta folyamatosan esik. Ma 150 euró körüli a jegyzés és trendszerűen csökken továbbra is. Vagyis jóval közelebb vagyunk a korábbi árszinthez, mint a csúcshoz.
Az is igaz, hogy márciusban még 370 forintot kellett adnunk egy euróért, 340-et pedig egy dolláért. Most: 430 az euró, 440 a dollár.
(Kiemelt képünk: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozójára Prágában 2022. október 7-én. MTI/Fischer Zoltán)
