Kétségbeejtő összefüggést találtak a kutatók: mikroműanyag okozhatja a bélgyulladást

Megrendítő eredményre mutat rá egy új tanulmány. 

2024. április 28., 12:14

Szerző:

Mikroműanyag részecskéket eszünk meg, melynek következménye kétségbeejtő tüneteket okoz a szervezetben. Ahogy arról már beszámoltunk, a mikroműanyag kering a vérünkben, sztrókot, szívinfarktust is okozhat. A mikroműanyag az 5 milliméternél is kisebb műanyagdarabokat jelöli, amelyek rendszerint a műanyagok bomlása során, azok szerkezetének szétesésekor keletkeznek. Napjainkban egyre több vizsgálatot végeznek a témában, ám az eredmények olykor-olykor elkeserítőek – számol be a Tények.

Már az emberi székletben is kimutatható a mikroműanyag 

Ezek a részecskék ugyanis nemcsak a műanyagpalackba csomagolt üdítőkben, hanem az állati eredetű élelmiszerekben, a gyümölcsökben és a zöldségekben is fellelhetőek. Mi több, ezáltal az emberi szervezetben, a vérben, sőt, a székletben is megfigyelhetők. Ahogy arról korábban írtunk, a nanoműanyagok olyan aprók, hogy átjutnak az emésztőrendszeren, a tüdőn, és bekerülnek a véráramba, ahonnan a szervekbe, az agyba és a szívbe is eljutnak. A nanoműanyagok a placentán át a még meg nem született magzatok testébe is bekerülnek.

Egy új, minden részletre kitérő tanulmány szerint ráadásul összefüggés mutatható ki a gyulladásos bélbetegség és a bélsárban lévő mikroműanyagok mennyisége között.  A kutatásban egészséges emberek székletét és a gyulladásos bélbetegségben küzdők végtermékét elemezték és hasonlították össze.

A vizsgálatok során elsőként arra lettek figyelmesek, hogy a bélgyulladásban szenvedő alanyoknál szignifikánsan magasabb volt a mikroműanyag-koncentráció (41,8), mint az egészséges embereknél (28,0).

Összesen 15 féle mikroműanyagot mutattak ki a székletben.

Melyek közül a poli(etilén-tereftalát) (22,3-34,0 százalék) és a poliamid (8,9-12,4 százalék) volt a domináns, ezek lapok, illetve szálak formájában voltak jelen a végtermékekben. Ráadásul azt is bizonyítani tudták, hogy összefüggés van a bélgyulladás súlyossága és a műanyagrészecskék mennyisége között. Ezt követően egy kérdőíves felmérést is végeztek az alanyoknál, melyből kiderült, hogy az ivóvíz és az élelmiszerek műanyag csomagolása, valamint a porexpozíció is befolyásolja a szervezetbe kerülő káros anyagok felhalmozódását.

A megdöbbentő eredményeik arra is rávilágítottak, hogy a széklet mikroműanyag-tartalmának vizsgálata hasznos az emberi szervezet műanyaggal vívott harcának, és a lehetséges egészségügyi kockázatainak felismerésében és felmérésében. Így tovább folytatják a kutatásokat.

A kapott adatokra alapozva viszont fontos a környezetbarát és az alternatív lehetőségek keresése. A palackokból származó nanoműanyagok problémájára például megoldást jelenthetnek az alumínium kulacsok, amelyek egyúttal környezetbarát módszerek is, mivel újratölthetők.

(Kiemelt képünk: Mikroműanyag-kutatás, koncepcionális kép. Fotó: MICROGEN IMAGES / SCIENCE PHOTO LI / SMD / Science Photo Library via AFP)