Ezért lesz Márki-Zay Péter a miniszterelnök-jelölt

Karácsony Gergely elégette már hitelességi kreditjei egy részét.

2021. október 1., 18:50

Ezért lesz Márki-Zay Péter a miniszterelnök-jelölt

Korábban Márki-Zay Péter kijelentette, három feltétel teljesülése esetén ülne le Karácsony Gergellyel tárgyalni, ez a visszalépés szükséges, de nem elégséges feltétele. Ma pedig a két politikus bejelentette, hogy közösen indulnak harcba Dobrev Klára ellen. Miután – ahogy alább ki is fejtjük – a főpolgármester eddig nem a betartott ígéreteiről volt híres, sőt, épp azokkal ellentétesen cselekedett, elfogadható garancia hiányában a hódmezővásárhelyi polgármester nem valószínű, hogy egyet hátrébb lépne. (Ha mégis, az csak súlyos elvi kompromisszum árán történhet meg.) Így a Fidesz vitorlájából is kifognák a szelet, amely Karácsonyra és Gyurcsányra építette fel gyűlöletkampányát, hiszen Márki-Zay Péteren már lényegesen nehezebb lenne fogást találni.

Nézzük röviden, hogyan alakult a miniszterelnök-jelölti verseny első köre. A DK színeiben induló Dobrev Klára magabiztosan nyert az összesített szavazatok 34,8 százalékával, mögötte a budapesti választókerületekkel felzárkózó Karácsony Gergely főpolgármester (MSZP-Párbeszéd) végzett 27,2 százalékkal. Az első két helyezett papírforma, a meglepetések ezután következnek. A dobogóra nem Jakab Péter, hanem Marki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) érkezett meg, aki nehezített pályán, vagyis párt nélkül ért el 20,4 százalékot. Mögötte a Jobbik elnöke alaposan lebőgött, 14,2 százalékkal végzett. Fekete-Győr András 3,5 százalékával jóval a Momentum támogatottsága alatt szerepelt, az előválasztási induláshoz szükséges aláírásmennyiség (25 ezer) alatt produkált.

Abban Karácsony Gergely és Marki-Zay Péter is egyetért, hogy a most regnáló kormánynak kedvezne, ha Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára indulna harcba Orbán Viktorral szemben. Mindketten egyetértettek abban, hogy egyiküknek le kell mondania a másik javára, ez némi csavarral, de megvalósul. Talán az sem meglepő, hogy mindketten úgy gondolják: a másiknak kellene háttérbe vonulnia, ha véget akarnak vetni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, erről azonban később döntenek. Márki-Zay Péter saját bevallása szerint több dologban ért egyet Dobrev Klárával, mint Karácsony Gergellyel, csak épp a DK-elnöke az a Gyurcsány Ferenc, akitől rettegnek a Fidesz-szavazók, tehát személye jelentős mozgósítóerő a jobboldalon. Ezt alátámasztva, a kormány, mintha számolt volna ezzel a forgatókönyvvel, hangsúlyos kampányban riogatja az országot a 2010 előtti állapotok visszatérésével.

Az MMM miniszterelnök-jelöltje három feltétel teljesülése esetén érezte azt, hogy egy platformon van Karácsony Gergellyel, és érdemes egyáltalán tárgyalni a visszalépésről. Ilyen az euró bevezetése, az elszámoltatás és az Alaptörvény közjogi értelemben vett érvénytelenítése. Mindhárom esetében feltételezhetjük, hogy Karácsony Gergely miniszterelnöksége alatt egy cikluson belül ezek nem teljesülnének. Két kérdésben ugyan Karácsony már szóbeli ígéretet tett, politikai karrierjére visszatekintve ez semmilyen garanciát nem jelent, ráadásul úgy fogalmazott, hogy terveit a körülmények (rövidtávon) teljesíthetetlenné tegyék. A harmadikban pedig egészen mást vall, mint Márki-Zay Péter.

Karácsony Gergely többször említette, hogy nem lehet feles többséggel alkotmányt módosítani vagy új alkotmány írni. A Partizánnak adott interjújában a főpolgármester – utalva Dobrev Klárára – azt mondta, ha valaki miniszterelnök szeretne lenni, nem mondhat olyat, hogy Polt Pétert börtönbe küldi, vagy hamar bevezeti az eurót, mert ezek irreális dolgok. Ő nem akar őszödi beszéddel kezdeni. „Olyan dolgokat mondok, amikről úgy gondolom, meg tudom csinálni.” Az Alaptörvényt nem tartja legitimnek, nem esküdne fel rá, a NER lebontását hosszabb folyamatnak tartja. „De mi nem lehetünk Orbánabbak Orbánnál, nem mondhatjuk azt, hogy majd egyszerű többséggel alkotmányozunk, mert akkor nincs különbség, ez így nem megy. Van egy sor javaslatunk, kidolgozott tervünk, amely megoldást kínál arra, hogyan tudjuk kiszabadítani a parlamentet a NER kétharmados gúzsából, ugyanakkor az új alkotmányt nem akarnám siettetni. A rendszerváltás legnagyobb hibája ugyanis, hogy nem volt népszavazás az akkori alkotmányos rend megerősítéséről.”

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Az euró bevezetése kapcsán a júliusban bemutatott programjában annyit ígért, felkészítik Magyarországot az euróövezethez való csatlakozásra. Elkötelezett az ügyben, de ennek dátumát nem tudja megmondani. A közeli, vagy ki tudja, távoli jövőre felrajzolt „egyszer majd” ígéretek ismerősen hangozhatnak a két éve bedobott Tiborcz-adó vagy a dugódíj kapcsán. Előbbit Karácsony Gergely azóta júniusban a 99 Mozgalom programjában újból bedobta a köztudatba, sőt Mészáros-adóval is kiegészítette. Főpolgármesterként nem sikerült, majd miniszterelnökként biztosan összejön. Ha úgy sem, majd egy második ciklusban. Ha úgy sem, majd köztársasági elnökként, egyszer a jövőben. Az euró bevezetését további bizonytalansági faktorokkal bővítette, mert nem lehet tudni, mekkora költségvetési hiányt örökölnek és kell-e megszorító csomagot összerakni, satöbbi.

Márki-Zay Péter garanciákat szeretne látni, hogy Karácsony Gergely komolyan gondolja az elszámoltatást. Az MSZP-Párbeszéd jelöltje kilátásba helyezte, hogy Márki-Zay egy miniszterelnök-helyettesi pozícióból maga lehetne az elszámoltatás atyaúristene, ezzel korábban a hódmezővásárhelyi polgármester is kiegyezett volna, különösen, ha egy függetlenséget biztosító szerepkörből tehetné ezt. Az már kiderült Karácsony 2019-es főpolgármesteri kampánya után, miként értelmezi az elszámoltatást. Ugyan maga is elismerte, hogy Tarlós István feltehetően nem lopott, de Budapest történetének legnagyobb korrupciós ügyei az ő irányítása alatt zajlottak, legalábbis Karácsony így látta. A beígért felelősségrevonást azzal le is zárta, hogy kinevezése után díszpolgárrá avatta elődjét és dupla végkielégítéssel kívánt neki boldog nyugdíjas éveket.

Tarlós Istvánban, a mutyik, pénzmosások és korrupciók fölött szemet hunyó városvezető képében magára ismerhetett, amikor zuglói polgármestersége idején érintetlenül hagyta azt a Tóth Csabát, akinek neve több gyanús esetben, köztük a 444 oknyomozó videójával leleplezett kerületi parkolási maffia ügyében is felbukkant. Zuglóban Karácsonyé volt pénz, parifa, fegyver, de egyetlen olyan mutyit sem tudott feltárni, amilyenből Hadházy Ákos kintről jőve, összehasonlíthatatlanul kisebb költségvetés mellett tucatnyit tett le az asztalra. Lassan kezdett körvonalazódni a „semmiről sem tudó”, vagy „minden fölött szemet hunyó”, ugyanakkor elszámoltatást ígérő tutyimutyi politikus képe, akinek akkor is csak a szája járt, amikor a liget fáit védte, vagy amikor a stadionstop után sem tudta megakadályozni például az atlétikai vb stadionjának megépülését.

Az előválasztás során egyetlen karakteres cselekedete a Tóth Csaba mögüli kihátrálás volt (kérdés egyáltalán: mit keresett a támogatói között?), de ezt is csak politikai kényszer szülte: annak a Hadházy Ákosnak a tényfeltáró tevékenysége ásta meg Tóth Csaba sírját, akinek zuglói indulása Karácsony Gergely demokráciafelfogásába – maga mondta – nem fér bele. Ironikus, hogy nem a fekete öves korrupciókutató Hadházy Ákost nevezné ki elszámoltatási biztosnak maga mellett, hanem azt a Márki-Zay Pétert, akit a piszkos munka elvégzésével engesztelne ki egy csekély visszalépésért cserébe. A megegyezés része lehet, hogy Karácsony akarata érvényesül a köztük feszülő ellentétekben, így nem lesz elszámolás és erőszakos alkotmányátírás sem. Persze, nehéz elképzelni, hogy Budapest polgármestere a „politikai elvek" kontra „még nagyobb hatalom" polémiában az előbbi mellett döntene.

Miután a közösen vállalható programpontokat Márki-Zay hitelesebben tudná képviselni, Karácsony Gergelynek kell hátrébb lépnie. Várhatóan közvélemény-kutatások segítségével próbálják kimatekozni, melyikük előtérbe tolása hozhat majd több szavazatot, mert egyiküknek sem érdeke, hogy elbukjanak. Akkor Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc sem kormányon, sem ellenzékből nem lenne velük kíméletes.

(Kiemelt kép: Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarország Mozgalom miniszterelnök-jelöltje, a miniszterelnök-jelölti vitán az RTL Klub stúdiójába 2021. szeptember 24-én, Budapesten fotó: Dimény András / 168.hu)