Olvassuk, ne temessük!

J. M. Keynes – olvassuk, ne temessük! címmel az 1990-es években figyelemre méltó tanulmányt írt Matolcsy György. A neves angol tudós A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című fő művét jómagam 1966-ban tanulmányoztam először, s most újraolvastam. Csak azt nem értem, hogy Matolcsy György miniszterként döntéseivel miért temette el Keynes gondolatait.

Keynes fő művében rámutat arra, hogy „ha az adópolitikát céltudatosan a jövedelmek egyenlőbb elosztásának az eszközeként használjuk, természetesen még nagyobb lesz a hatása a fogyasztási hajlandóság növelésére”. Ezzel szemben az egykulcsos szja nem a jövedelmek egyenlőbb elosztását eredményezi, hanem a jövedelemkülönbségek jelentős növekedését. Tények igazolják, hogy a kormány fő bűne ez a lépés volt. Ennek hatására csökkent a fogyasztás, mert a lakosság többsége nem rendelkezik elégséges jövedelemmel. Ezt a negatív eredményt tovább erősítették azzal, hogy az Európai Unióban hazánkban legmagasabb az áfakulcs, ami szintén hozzájárul a fogyasztás csökkenéséhez. Ha Matolcsy György a jövedelmek egyenlőbb elosztását eredményező, jól kidolgozott progresszív adórendszert vezetett volna be, akkor a fogyasztás kedvezőbben alakulna.

A fogyasztási hajlandóság növekedését nemcsak az adópolitikával, hanem a beruházásokkal is lehet fokozni. Keynes fő művében bizonyítja, hogy „a beruházások növekedése (vagy csökkenése) a fogyasztás növekedését (vagy csökkenését) okozza”. A közgazdaság-tudományban forradalmat előidéző tudós rámutat arra is, hogy a beruházások növekedésének mértékénél még nagyobb ütemű GDP-emelkedés jön létre, a beruházások csökkenése pedig még jobban mérsékli a GDP-t. Ennek alapján érthetetlen, hogy miért kezdeményeztek olyan döntéseket, amelyek csökkentik a bankok hitelnyújtási lehetőségeit, ezáltal a beruházásokat is.

Keynes a bizalmat is igen fontosnak tartja, s rámutat arra, hogy „a bizalom állapota azért fontos, mert egyike azoknak a döntő tényezőknek, amelyek meghatározzák a tőke hatékonyságát”, amely azonos a beruházás iránti kereslettel.

A jelenben a magyar gazdaság fejlődésének legnagyobb akadálya a bizalom hiánya, ez csökkenti a beruházások iránti keresletet, a növekedést, a foglalkoztatottságot. Keynes kifejti, hogy „a teljes vagy akár csak megközelítően teljes foglalkoztatás ritka és rövid ideig tartó jelenség”, ezért nem érdemes arról álmodni, hogy valóra váltjuk a teljes foglalkoztatottságot. Azonban jó adó- és beruházáspolitikával, a bizalom helyreállításával létrejöhet a foglalkoztatottság növekedése, a nemzetgazdaság gyarapodása.

Takács Imre
Hajdúszoboszló