GKI: többet ártott a CSOK, mint használt
A születésszámra nem, de az építőiparra és az ingatlanárakra annál nagyobb hatást gyakorolt a CSOK.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésének tanúsága szerint jelentős népességnövekedés nem következett be a CSOK hatására, sőt a kormány is kezdi belátni, a jövedelmek emelkedése az, ami ténylegesen növelheti a jövőbeni születések számát – írja a Telex.
Többletkereslet az építőanyag iparban
Az elemzésben a program 2015-ös indulásától kezdve a 2019 harmadik negyedévig tartó időszakot vizsgálták, mely szerint az építések növekedése hatalmas munkaerőhiányt okozott az építőiparban, valamint jelentős többletkeresletet generált az építőanyag iparban. A lakó, illetve nem lakó épületek építésén dolgozók száma a 2010-es évek elején még stagnáló 30 ezerről, 2019-re 50 ezerre emelkedett – áll a portál cikkében. Ezzel azonban csak az a baj, hogy a területen dolgozók bruttó bérnövekedése nagyban elmaradt az átlagos bérnövekedési ütemtől, holott a bérstatisztikában a foglalkoztatás nagymértékű kifehéredése (legális foglalkoztatás) is feltűnik. Ez arra enged következtetni, hogy az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása nőtt meg főként.
A CSOK miatt szálltak el az árak
Az elemzés alapján elmondható, hogy a CSOK az ingatlanpiaci árak emelkedéséhez is nagyban hozzájárult. Európai szinten hazánkban drágultak a legjobban az ingatlanok, amit a CSOK miatti árváltozások is okozta. Tehát mindezek alapján jól látszik, hogy a CSOK jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a lakóingatlanok ára az egekbe szökjön, de az építőipar és az építőanyagok áremelkedéséhez is sok köze van.
Többet ártott, mint használt
Ez főleg azok számára lehetett bosszantó, akik nem igényelték a CSOK-ot, ez pedig a többség. Egy átlagos lakás ára az említett időszakban cirka 10 millió forinttal lett több, a GKI szerint pedig mindez össztársadalmi szinten inkább rontott, mintsem használt volna.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Freepik)