Munka és egészség – mire figyeljünk?
A munkahelyi stressz az Európai Unió országaiban a GDP 4 %-nak megfelelő veszteséget okoz. Magyarországon ez az összeg évi 1000 milliárd forintra tehető – mondta a 168 Óra Praxis rovatának Dr. Torzsa Péter, a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum foglalkozás-egészségügyi szakorvosa. A foglakozási megbetegedések megelőzése miatt nagyon fontos a rendszeres szűrés.
Az „üzemorvos” klasszikus feladatival kapcsolatban Dr. Torzsa Péter elmondta, foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak főként preventív, megelőző szerepe van, ellenőrzi a munkavállalók egészségi állapotát. Munkába állás alkalmával elvégzi a munkavállaló előzetes vizsgálatát, melyet meghatározott időközönként időszakos vizsgálat követ. Az új munkavállalókat tájékoztatják az egészségügyi és munka-higiénés kérdésekről, ellátják tanácsokkal az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban.
Az akutan kialakuló foglalkozási megbetegedéskor, eszméletvesztéssel járó munkabaleset után, munkahelyi okokra visszavezethető munkahelyi rosszullétek esetén vagy 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kérhet a munkáltató vagy a dolgozó. Rákkeltő hatású anyagokkal történő tartós érintkezés esetén (például: benzol, ionizáló sugárzás), vagy idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés esetén, a munkaviszony megszűnésekor egy záró munkaköri alkalmassági vizsgálatra kerül sor.
A foglalkozás-egészségügyi szakorvos feladatai közé tartozik a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása is. Ezen felül közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában és a kijelölt munkavállalókat felkészíti a munkahelyi elsősegélynyújtásra. Segít felkutatni a munkahelyi megterhelést (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezőket (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai), másrészt javaslatot tesz arra, hogy milyen módszerekkel lehet ezeket olyan szinten tartani, ami nem károsítja az egészséget. Részt vesz a munkabaleset kivizsgálásában is.
A munkaalkalmassági vizsgálat célja annak eldöntése, hogy az illető alkalmas-e az adott munkakör betöltésére, illetve folytatására. Egy ilyen felmérés – amellett, hogy a munkavállalót kikérdezik korábbi betegségekről és munkahelyi ártalmakról – a következőket tartalmazza: fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, látásvizsgálat (látásélesség, színlátás), hallásvizsgálat (zajos munkahely esetén szűrő audiométer használatával), idegrendszeri vizsgálat.
Az egészségügyi kiskönyvhöz kötött munkakörökben kötelező a 3 hónapnál nem régebbi tüdőszűrő lelet bemutatása és a bőr vizsgálata. A vizsgálati eredmények kiértékelése után a munkavállaló orvosi tanácsadásban részesül, majd az alkalmassági vizsgálat eredményéről a munkáltató elsőfokú alkalmassági véleményt kap. A vizsgálat átlagos időtartama 20-25 perc, de függ a munkakörtől, a páciens krónikus betegségeinek számától.
A Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa szerint Magyarországon a női munkavállalóknál a leggyakoribb foglalkozási megbetegedések a fertőző és a bőrbetegségek, míg férfiaknál elsősorban az évtizedekkel ezelőtt bezárt bányákban összeszedett szilikózis, valamint a vibráció, az ionizáló sugárzás okozta és a légzőszervi megbetegedések.
Dr. Torzsa Péter felhívta rá a figyelmet, hogy a munkahelyi stressz (a túlterhelt menedzserek rossz döntései révén) az Európai Unió országaiban a GDP 4 százalékának megfelelő veszteséget okoz. Magyarországon ez az összeg évi 1000 milliárd forintra tehető, míg a 27 uniós tagállam vonatkozásában összesen az 500 milliárd eurót (jelenlegi árfolyamon mintegy 140 ezer milliárd forintot) is meghaladja.
Hozzátette: a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrumban igény esetén szűrni tudják a munkahelyi stresszt, a hozzá kapcsolódó depressziót, szorongást. A kiszűrt munkavállalónak stresszkezelési módszereket javasolnak (rendszeres testmozgás, jóga, autogén tréning, Williams life skills program), és pszichoterápiás kezelést is elérhetnek
Sokan vannak azonban, akik ódzkodnak mindenféle orvosi vizsgálattól, az ő esetükben Dr. Torzsa Péter arra figyelmeztetett, hogy a gondoskodás és a vizsgálatok növelik a dolgozók hatékonyságát és csökkentik a betegségek miatt bekövetkezett hiányzások hosszát.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat során felismerhetik a munkavállaló magas vérnyomását, cukorbetegségét, látásromlását. Azok esetében, akik képernyő előtt dolgoznak a látásromlásra időben történő kiszűrésre nagyon oda kell figyelni.
Ismert tény, hogy mind a daganatos, mind a szív- érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok egy része befolyásolható. Fontos, hogy ezen tényezők meglétét felkutassuk, a betegségek kialakulásának valószínűségét felmérjük, majd a kiiktatható rizikófaktorokat megszüntessük – mondta Dr. Torzsa Péter. Kiemelte, szűrési programjuk nem csak menedzsereknek szól, a szakorvosok összehangolt munkával felmérik a munkavállaló fizikai állapotát, terhelhetőségét és a rizikófaktorait. A különböző szűrési csomagok közül mindenki megtalálja a számára legkedvezőbbet. Az évről-évre végzett vizsgálatok eredményeit összehasonlítva jóval a tünetek fellépte előtt lehetőség nyílik a kóros folyamatba beavatkozni, megállítani, visszafordítani, adott esetben kezelni. Személyre szabott tanácsokkal, életmód változtatással megelőzhetők a krónikus betegségek és a szövődmények kialakulása.
