Már 800 ezer növényfajt őriznek a globális magbankban

Több mint nyolcszázezer növényfaj magjainak mintáit őrzik a spitzbergáki globális magtárban, amelyet arra az esetre hoztak létre, hogyha ember által előidézett vagy természetes folyamatok révén fajok pusztulnának ki.

2014. február 26., 12:57

A legutóbbi szállítmánnyal több mint 20 ezer magminta érkezett több mint száz országból a magtárba, amelyet a norvég kormány hozott létre 2008 februárjában a Spitzbergákon.

Már több mint nyolcszázezer növényfaj magjainak mintáit őrzik a spitzbergáki globális magtárban, a világ legnagyobb ilyen intézményében. A legutóbbi szállítmánnyal több mint húszezer magminta érkezett több mint száz országból a magbankba, amelyet a norvég kormány hozott létre 2008 februárjában a Spitzbergákon (norvégul Svalbard), a Norvégia és az Északi-sark között fekvő szigetcsoporton. Először érkeztek magminták Japánból, ahol attól tartanak, hogy a hasonló gyűjteményt veszélyeztethetik a 2011. évi pusztító földrengés és szökőár következményei.

A szállítmány fogadása egybeesett a magtár éltre hívásának hatodik évfordulójával – közölte a Globális Terménydiverzitási Szövetség, amely a norvég kormány tulajdonában lévő magtárat működteti. A magtár létrehozásának célja, hogy összegyűjtsék a világ összes terményének magmintáját arra az esetre, ha ember által előidézett vagy természetes folyamatok révén fajok pusztulnának ki.

A japán árpamagszállítmány az Okajamai Egyetem árpakutató génbankjából érkezett. „Ha bármi történik génbankunkkal, ezek a minták örökre szennyeződnek. Az árpa nemcsak Japán számára fontos, hanem a világ élelmiszer-biztonsága szempontjából is. Vannak olyan fajaink, amelyek száraz éghajlaton és szikes földön is megteremnek” – idézte Szato Kazuhiro professzort a BBC honlapja. A tízmillió dollárból (majdnem kétmilliárd forintból) megépült, 4,5 millió minta tárolására alkalmas magbankban kezdetben mintegy 100 ország 268 ezer haszonnövényfajának magjait őrizték, mára azonban a világ legnagyobb ilyen jellegű gyűjteményévé nőtte ki magát.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.