Nagy változások jönnek a motorozásban is: a bukósisakon kívül más védőfelszerelést is előírhatnak

Komoly kormányzati szándék van arra, hogy a KRESZ módosítása kapcsán szigorítanának a motoros védőfelszerelésre vonatkozó szabályokon is. A szakértők szerint nagy szükség lenne erre.

2024. szeptember 30., 12:41

Szerző:

A Telex információi szerint a bukósisakon felül más védőfelszerelést is kötelezővé tesznek Magyarországon a nagymotorral közlekedők számára.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), illetve a Közlekedéstudomány és Logisztikai Intézet (KTI) szakmai egyeztetésein felmerült, a motoros védőfelszerelésre vonatkozó szabályok szigorításának ötlete. Az elképzelés abból indul ki, hogy bár a gyakorlati oktatáson és vizsgán csak zárt cipőben, illetve védőbetétekkel ellátott (protektoros) kesztyűben, kabátban és nadrágban lehet részt venni, a jogosítvány megszerzése után csupán az európai előírásoknak megfelelő fejvédő használata kötelező.

A lap kérdésére a minisztérium azt írta: a motorkerékpárral közlekedők az autósok, teherautósok és a közúti közlekedés más résztvevőihez hasonló mértékű és veszélyességű baleseteknek vannak kitéve, miközben a motor lényegesen kevesebb védelmet biztosít a rajta ülő számára. A válasz azzal folytatódik, hogy a személyi sérüléssel járó motoros balesetek tapasztalatai alapján tartják indokoltnak, hogy a bukósisakon kívül más védőfelszerelések használatát is előírják.

Mint hozzátették, olyan élhető szabályrendszert szeretnének kidolgozni, amely a motorosok számára megfelelő és használható kereteket biztosít, ezért az ÉKM és a KTI konzultációt folytat az ügyben a motoros szakmai, érdekképviseleti szervekkel, illetve szakemberekkel, és ennek figyelembevételével alakítja ki a végleges álláspontját. A válaszból kiderül az is, hogy a tervezett szigorítás a segédmotorkerékpárok használóira nem vonatkozna, vagyis esetükben továbbra is csak a sisak lenne kötelező.

A bukósisak viselése élet-halál kérdés, mert az emberi fej fokozottan sérülékeny. Ezzel szinte mindenki tisztában van, aki motorra ül. A rendőrség Roadpol elnevezésű tavaszi ellenőrzési akcióján csupán egy olyan nagymotorost állítottak meg, aki nem viselt fejvédőt, ugyanakkor találtak 51 olyan segédmotorost, akin nem volt sisak, noha ez az ötven köbcentis gépek használóinak több mint két évtizede szintén kötelező. A további óvintézkedések szükségességével kapcsolatos vélemények nagyon eltérőek, ezért az sem egyértelmű, hogy mekkora támogatást kapna, ha tényleg további védőfelszereléseket tennének kötelezővé, mert ezek kényelmetlenebbé tehetik a motor használatát, ami sokakat eddig is visszatarthatott ezektől a járművektől.

Bár a balesetek kimenetelét befolyásolja, hogy ütközéssel vagy csak elcsúszással járnak-e, de egyebek mellett fontos tényező a motor műszaki állapota, sebessége, a burkolat minősége, illetve az is, hogy van-e valamilyen tereptárgy, például egy másik jármű, vagy szalagkorlát a közelben. A Magyar Közút Zrt. által tavasszal közzétett statisztika szerint évente, átlagosan 1200-1300 motoros baleset történik Magyarországon, amelyeknek körülbelül öt százaléka, évente körülbelül 50 eset halálos. Az összes, motorost érintő balesetnek mintegy harmadát más közlekedők okozzák.

A túlélés és a felépülés esélyeit is meghatározza, hogy milyen ruhát viselt a motoros a baleset idején Németh Zoltán, a miskolci kórház baleseti sebésze szerint. Mivel a Mátra és a Bükk a kedvelt túraútvonalak közé tartozik, rengeteg sérült motorossal találkozott az elmúlt 21 év során, mióta ezen a területen dolgozik. Szerinte sokan nem tudják elképzelni, milyen nehezen gyógyuló kézsérülésekkel járhat akár egy egyszerű elcsúszás is, ahogy azt sem, hogy utcai cipőben a motoron ülők lába szintén fokozott veszélynek van kitéve. Az előbbi esetben tipikus, hogy az elesés pillanataiban a többség önkéntelenül a tenyerével próbálja megvédeni magát, a lábsérülések legfőbb oka pedig az, hogy a motorosok bokája a jármű alá szorul.

A szakember szerint észszerű döntés lenne, ha kötelezővé tennék a motoros kesztyű használatát, de ugyanígy erős érv szól a magas szárú protektoros cipő, vagy csizma mellett is. Az önálló gerincvédő fontosságát is kiemelte, de ezt akkor tenné kötelezővé, ha a motoros nem visel olyan kabátot, amelyben eleve van gerincprotektor.

A főorvos úgy látja, a felsoroltak után a térdvédők következnek a fontossági sorrendben, de kiemelte, hogy az elővigyázatosságot az egyrészes bőrruha sem pótolja. Erre példaként azokat a baleseteket említi, amikor egy másik jármű, többnyire egy autó nem ad elsőbbséget a motorosnak, aki a két jármű ütközésekor olyan végtag- és bordatörést szenved, amellyel szemben nehéz ruhával védekezni.

Az nagymotorosok többsége gondoskodik valamilyen védelemről, de Németh kiemelte, hogy az 50 és 125 köbcenti körüli motorkerékpárok és robogók használói nyáron sokszor rövid utcai ruházatban ülnek a nyeregbe, mert úgy gondolják, lakott területen, kis sebességnél nem történhet nagy bajuk. Ezzel ellentétesek a miskolci kórház baleseti sebészének tapasztalatai, aki többször látott már el olyan sérülteket is, akik nyáron rövidnadrágban, illetve pólóban vezettek, ezért a lakott területen történt balesetük során testfelületük jelentős része megégett, ezért helyreállító műtétek sorozatára szorultak.

A Német Zoltán általa megismert esetekben megfelelő védelmet nyújtott a motoros kabátokban lévő gerincprotektor.

(Kiemelt kép: Országos Mentőszolgálat Facebook-oldala)