Európai zászló a Holdon?

Hans Schlegel mosolyogva száll ki az autóból, kézszorítása határozott. Sötétkék poló-inget visel, melynek bal oldalán egy embléma díszeleg „STS-122“. Ezzel a misszióval repült a német ESA-asztronauta (European Space Agency) 2008-ban a Nemzetközi Űrállomásra, az ISS-re. Egyik feladatuk az volt, hogy hozzákapcsolják az európai „Columbus“-labort. Hans Schlegellel a 168óra.hu munkatársa Houstonban, a Lyndon B. Johnson Space Center rakétaparkjában találkozott.

Hans Schlegel német űrhajós a jövőbe tekint és bepillantást nyújt egy holdbéli étkezésbe. Továbbá ecseteli, miért tart az út két napig a Nemzetközi űrállomásra és ugyanannyi ideig a Holdra is.

Egy amerikai kutatócsoport zöldebbé kívánja tenni az asztronauták étrendjét. 2012-ben a „Lunar Oasis“-szal a kutatók egy 46 centiméteres melegházat terveznek a Holdra küldeni. Kísérleti növényként egyfajta káposztát próbálnak ki, mely gyorsan nő. A NASA, az Amerikai Űrkutatási Hivatal 2020-ig szeretne új missziót indítani a Holdra. Zöldségeskert fogadja majd az űrhajósokat?

Jó lenne. Kétségtelenül meg is fog valósulni, csak idő kérdése: van egy terv, de vannak hirtelen fellépő problémák is.
Mindenesetre a Holdon történő étkezés alapvetően más lesz mint az ISS-en vagy az űrsiklóban.

Mennyiben?

A Holdon van gravitáció; ugyan csak egyhatoda a földinek, mégis olyan lesz a helyzet mint a Földön: minden a helyén marad, nem lebeg tova. Az ételt tányérra tehetjük. Remélem, a menühöz hozzátartozik majd a friss zöldség és a gabonaféle is.

Kertészkedő űrhajósok a Holdon?

Miért ne? Megnyílnak a lehetőségek, hogy az étlap kibővüljön, a menü még változatosabb legyen. Ezentúl szeretnénk a Hold nyújtotta forrásokat a helyszínen kihasználni.

Az égitest mintegy 400.000 kilométerre van bolygónktól. Mennyi ideig tart az út?

Két napig.

Az ISS-re is ennyi, pedig az „csak“ 350 kilométerre van tőlünk.

Néhány órán belül is ott lehetnénk. Maga az utazás nem tart sokáig. Az egész procedúra az, ami időt igényel: lassan kell megközelítenünk az űrállomást. Ha ezt túl gyorsan tennénk, elsuhannánk mellette. Minél közelebb érünk az ISS-hez, annál jobban lelassulunk. Az űrállomásra történő dokkolás folyamata alatt pár centimétert haladunk másodpercenként!

Nagyon aprólékos, rendkívül precíz műveletnek tűnik.

Az is. De egyéb okok miatt sem lenne ajánlatos gyorsnak lenni: egy rakétával indulunk, amit arra építettek, hogy kibírja a rázkódásokat és a hatalmas légellenállást. A világűrbe, a röppályára érve azonban az egész járművet át kell építenünk egy lebegő állomássá. Ez az átalakítás is időigényes.

A hírekből mindez alig jön át.

Pedig rengeteg fontos részműveletet kell végrehajtani. Az indulás után át kell vizsgálnunk többek között, hogy minden műszer, készülék megfelelően működik-e. A legénységnek a megterhelő start után szüksége van alvásra, hogy a következő kritikus fázist elvégezze: a kapcsolódást az űrállomáshoz. Utazásunk függőlegesen kezdődik, nyomáskiegyenlítő űrruhában fekszünk, kesztyűvel és sisakkal felszerelve. Ezeket a nehéz és komplikált darabokat le kell magunkról venni, megszárítani, elrakni és előkészíteni a landolásra. Mindez órákba telik.

Mennyi ideig viselik a start-szkafandert?

3-4 órán át, de ez változó a legénység tagjainál. Az elsők 20 perccel a főhajtómű leállítása után elkezdenek vetkőzni. Egy hét fős csapat kb. 90 perc alatt kész. Csak a levetkőzéssel.

1969 és 1972 között hat emberi misszió járt a Holdon. Harrison Schmitt, az Apollo 17 pilótája volt az eddig utolsó ember odafent. Az ESA, az Európai Űrkutatási Hivatal kiválasztott hat új űrhajóst, köztük van Alexander Gerst is. Lehetne ő az első német a Holdon?

Természetesen. Alexander Gerst 33 éves, még van 30 aktív éve mint asztronauta. Ez alatt az idő alatt ESA-űrhajósok is repülnek majd a Holdra.

Ha Gerst feljutna, milyen zászlót szúrna le?

Bízom benne, addigra ezen már túl leszünk. De ha mégis kell egy zászló, akkor remélhetőleg egy európait.