Csak aludni kelnek fel az erdei kísértetek
A kutatók nemrég különös felfedezést tettek. A hideg vagy a táplálékhiány miatt hosszú időt nyugalmi állapotban töltő állatoknak igazi alvásra is szükségük van, különben elpusztulnak. A nyugalmi állapot és az alvás kapcsolatának megfejtése hozzájárulhat a nehéz orvosi beavatkozásokhoz vagy a hosszabb űrutazásokhoz szükséges emberi hibernáció megvalósításához is.
Madagaszkár szigetén él a félmajmok egy különös csoportja, a törpemakifélék családja. A makikat - tünékeny életmódjuk miatt - lemúroknak is szokták nevezni. A régebben használt lemúr nevet Carl von Linné adta az állatcsoportnak a 18. században a latin lemures - holtak lelkei, vándorló szellemek - szó alapján. Az elnevezést az indokolja, hogy ezek a főemlősök kizárólag éjszaka közlekednek az erdőkben, hatalmas szemük időnként megcsillan a holdfényben, és az erdő csendjét kísérteties, éles sikoltásaikkal törik meg - írja az
Origo.Madagaszkár egyik legkisebb makija, a közepes macskamaki (Cheirogaleus medius) más szempontból is hasonlít a kísértetekre: évente hét hónapra teljesen eltűnik a szem elől. Sokáig senki nem tudta, hova lesznek ezek az állatok, de több szakember arra gondolt, hogy az eltűnést csak a hibernáció magyarázhatja. Igen ám, de korábban nem ismertek egyetlen főemlőst sem, amelyik nyugalmi állapotban töltené az év egy részét, és olyan emlőscsoportot is csak egyet - a cickányszerű tanrekeket -, amely trópusi vidéken él és hibernál.
A hibernációs elmélet helyességének végül Kathrin Dausmann, a Hamburgi Egyetem kutatónője és munkatársai jártak utána. állatokat rádióadóval szerelték fel, hogy nyomon követhessék a mozgásukat, és hat állatba parányi hőmérséklet-érzékelőt is ültettek.
Április táján a makik a szokott módon eltűntek, de a nyomkövetők alapján kiderült, hogy faodvakba bújtak el, és a hőmérséklet-érzékelők megerősítették, hogy az állatok valóban hibernálnak a száraz évszak alatt. A macskamakik hibernációja azonban teljesen szokatlan volt.
A kis téli álmot alvó emlősök, köztük a sarki ürgék és a közönséges sün néhány hetente rendszeresen kijönnek a hibernációból. Ilyenkor rövid ideig biológiailag aktív állapotba kerülnek, amely alatt testhőmérsékletük megemelkedik, anyagcseréjük felgyorsul és agyi aktivitásuk megnövekszik. Az állatok nem szükségszerűen kelnek fel és mászkálnak, de vizeletet és székletet üríthetnek. De ami a legérdekesebb, amikor kikerülnek a nyugalmi állapotból, akkor alszanak.
Először ez ellentmondásosnak tűnik. A hibernáció nem a mély álom egyik formája? Nem, a hibernáció alatt az emlős agy túl hideg és túlságosan tétlen ahhoz, hogy olyan elektromos aktivitást generáljon, amely szabályozza a normális éjszakai alvást. Egyes szakemberek úgy vélik, hogy az alvás szükségessége teljes egészében magyarázza, miért "ébrednek fel" időnként az emlősök a hibernációból. Mások úgy gondolják, hogy ez csak egy ok lehet a sok közül. Azt viszont biztosan tudják a kutatók, hogy a hosszú idejű alvásmegvonástól mindegyik emlős elpusztul.
