A világegyetem első csillagait észlelhetik hamarosan a tudósok
Egy kutatócsoport megalkotta a korai csillagok eloszlásának első 3D térképét.
Új módszert dolgozott ki egy nemzetközi kutatócsoport a világegyetem legelső csillagainak megfigyelésére, az eljárásról a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.
Az elmélet szerint a világegyetem 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás nyomán született. Az első csillagok körülbelül százmillió évvel később "gyúltak fel", amikor a gravitáció tömörítő hatására az összesűrűsödő gázfelhőkben nukleáris fúzió indult meg. E csillagok maradványait azonban nagyon nehéz felfedezni vagy bármit is megtudni a korai napok természetéről, hiszen halovány fényüket elhomályosítják a hozzánk sokkal közelebb lévő objektumok - olvasható a Space (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon.
A csillagkeletkezés korai körülményei elvezethetik a tudósokat az ősi napok által alkotott kozmikus "hálózatok" megismeréséhez, így hamarosan képesek lesznek nyomukra bukkanni.
Az első csillagok esetében a gázokat nem csupán a gravitáció "rántotta össze", a folyamatra hatott a sötét anyag tömegvonzása is. A közelmúltban fedezték fel, hogy a korai univerzumban a sötét anyag és a "közönséges" anyag (a gázok) más-más sebességgel mozogtak. Az elmúlt két év során a nemzetközi kutatócsoport Rennan Barkanának, a Tel-avivi Egyetem professzorának irányításával analitikai modellek és számítógépes szimulációk segítségével tanulmányozta a sebességkülönbségnek a csillagok keletkezésére gyakorolt hatását.
"A közönséges anyag időnként a sötét anyaghoz képest túl gyorsan haladt, elszökött gravitációs hatásától, ahogyan a rakéták bizonyos sebességgel elszakadhatnak a Föld tömegvonzásától. Emiatt kevésbé csomósodtak a gázok, kevesebb volt a csillagkeltető, mint korábban hittük" - hangsúlyozta Rennan Barkana.
A kutatócsoport végül megalkotta a korai csillagok eloszlásának első 3D térképét. E térbeli elrendezésnek ismeretében a rádiócsillagászat megfigyelheti az olyan korai napokat, amelyek a világegyetem keletkezése után 180 millió évvel születtek. Bár a mai rádióteleszkópok nem elég erősek a korai csillagok megfigyeléséhez, az Ausztráliában épülő Murchison WideField Array rádióteleszkóp már képes lesz észlelésükre.
