A magyar sportolók gyengébb szereplésének és az időeltolódásnak köszönhetően elmaradt a várttól és a négyévvel ezelőttitől az olimpia hazai nézettsége, még a legnépszerűbb versenyeket is kevesebb mint egymillióan nézték. Így a nagy csatornák közötti versenyben a köztévé feljebb jött ugyan, de főműsoridőben meg sem tudta közelíteni a két nagy kereskedelmi televíziót.

Megtörni látszik az utóbbi hetek csökkenési trendje az olajpiacon, az elmúlt két napban több mint öt százalékkal emelkedett az ár és ismét 120 dollár fölé került. Egyelőre nem kell félni attól, hogy ismét 150 közelébe ugrik, de elemzők szerint több olyan tényező is van, ami az elkövetkező hónapokban visszaterelheti a befektetőket a hosszú távon stabilnak tekinthető iparágba.

Csaknem nyolcmillió hazánkfia utazott külföldre az első félévben és nem sajnálták a pénzt: csaknem egyharmaddal többet költöttek, mint tavaly az első hat hónapban. Ezzel romlott az idegenforgalom egyenlege, mert a hozzánk látogató 17 millió külföldi csak 12 százalékkal költött többet, mint egy évvel ezelőtt. A mérleg szerencsére így is pozitív.

Örülhetünk: júniusban gyorsult a reálkeresetek növekedése, így az első félévben összességében a fizetésünk fél százalékkal ért többet, mint tavaly. Hiába volt ugyanis az infláció magasabb a vártnál, a keresetek még annál is gyorsabban növekedtek. A nettó átlagkereset a nyár elejére meghaladta a 120 ezer forintot. A baj csak az, hogy egyidejűleg a foglalkoztatottság csökkent.

Kezdődött a tejjel, folytatódott a meggyel, jött a búza és most az almán van a sor - mindegyikkel az a baj, hogy a tavalyi évvel ellentétben az idén sok van belőle, és a termelők az előző évi árakra emlékezve keveslik a mostani ajánlatokat. A bűnbakok természetesen a felvásárlók, akik mesterségesen szorítják le az árakat, hogy minél többet nyerészkedjenek. A jövő héttől az almatermelők fognak ellenük demonstrálni, blokáddal fenyegetve.

Bár termelése még júniusban is jóval alacsonyabb volt a tavalyinál, ha lassan is, de araszol felfelé a mélypontról az építőipar. A tendencia ugyanis hónapról hónapra kisebb mértékű visszaesést mutat az előző évihez képest, ami kedvező jel az iparágban érdekeltek számára. A második félévben a termelés a várakozások szerint már meg fogja közelíteni a tavalyi szintet.

Változtatni akar imázsán és a bulvár felől kicsit komolyabb irányba kíván elmozdulni a legnagyobb példányszámú napilap, a Blikk. A változástól a kiadó a példányszám megőrzése mellett az olvasói összetétel kedvező átalakulását várja, amitől a hirdetési bevételek növekedését reméli. A zsugorodó sajtóreklám piacon egyre élesebb a harc a hirdetők megnyeréséért.

Az első félév végére kifulladt az ipar lendülete, és hosszan tartó növekedés után - ha csekély mértékben is - de csökkent a termelés. Ez elsősorban a kivitel dinamikájának megtorpanásával magyarázható, ami viszont az erős forinton túl a fő partnerünknek számító eurozóna gazdasági problémáinak köszönhető: ott az összesített GDP viszaesett a második negyedévben, amire másfél évtizede nem volt példa.

A tavalyi gabonamizéria a múlté, az Európai Unióban az idén nem lesz hiány, az előző évinél ötödével nagyobb, háromszáz millió tonnás termésre számmítanak a szakértők. Ez nem könnyíti meg a magyar termelők kiviteli értékesítési lehetőségeit sem. Az itthoni nyolc és fél millió tonna csaknem kétszerese a hazai szükségletnek, ami a belföldi felvásárlási árajánlatokban meg is látszik.

A vártnál számottevően jobban növekedett hazánkban a második negyedévben a bruttó hazai össztermék, ami kellemesen lepte meg a szakértőket. Közvetlen hatásként a forint a térség valutáival szembe gyalogolva kismértékben erősödött. Kevésbé örülhetnek a németek, náluk a GDP ugyanebben az időszakban fél százalékkal csökkent.

Minden vita, kerületi tiltakozás és gáncsoskodás ellenére kitűnő üzlet lehet a Sziget, bár ez az évről évre nyilvánosságra hozott gazdálkodási adatokból nem látszik. Ha viszont az egyik tulajdonosnak a többi kivásárlása megér több mint négymilliárdot, mégiscsak tetemes hasznot hozhat a Sziget Kft., feltételezve, hogy a vásárló tudja, mit csinál.

A Synergon Csoportnak az első félévben 1,083 milliárd forintos vesztesége volt, szemben az egy évvel korábbi 169 millió forint negatív eredménnyel - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön.

A várakozásoknak megfelelően júniusban tovább csökkent az agrárinfláció, bár a termelői áremelkedés még mindig húsz százalék feletti volt. Jó hír a gazdálkodóknak, hogy az agrárolló is szűkült, és javult az ágazat jövedelmezősége. A fogyasztóknak viszont rossz hír, hogy ennek az árát az üzletekben ők fizetik meg.

Tévedések vígjátéka vagy inkább tragikomédia - döntse el ki-ki maga, mit gondol az állandó meglepetésekkel szolgáló négyes metró projektről. Az eredetileg 150 milliárdosra tervezett beruházásról még mindig nem tudni, mennyibe fog a végén kerülni, de biztosan meghaladja az ötszáz milliárdot. Az sem világos, hogy a beharangozott 2009-es átadás helyetti 2011-es időpont tartható lesz-e. Az pedig végképp nyitott kérdés, miből finanszírozzák az egészet.

Nem csupán az olajkitermelésben érdekelt multik, de a kisebb, főleg importáló cégek is jól jártak a drasztikus drágulással. Jó példa erre nemzeti büszkeségünk és kedvencünk, a Mol, amely az idei első félévben több mint megkétszerezte nyereségét az előző évhez képest. A féléves profitja nagyobb annál, mint amennyit a kormány a jövő évi adócsökkentés egészére szán. A baj csak az, hogy mindennek legnagyobb része a mi zsebünkből származik.

A vártnál kicsit nagyobb volt és az előző hónaphoz képest stagnált júliusban az infláció, aminek fő oka továbbra is a magas energia és élelmiszerárak. A most 6,7 százalékos pénzromlás az év végére hat százalékra csökkenhet a szakértők szerint. A drágulással nem csupán mi küzdünk, sőt más országok közelednek hozzánk: a legfrissebb adatok szerint Szlovákiában 4,8, Nagy-Britanniában 4,4 százalékra gyorsult a pénzromlás üteme.

A 2008-as év második negyedében nyilvánvalóvá vált, hogy a világ fejlettebbik felén, mindenekelőtt Nyugat-Európában a gazdaság és a pénz ellentétes irányban mozog. Miközben a gazdasági növekedés lassul, és Európa gigászai hovatovább a recesszió felé tartanak, az infláció elég rémisztő ütemben gyorsul. Ennek a komplex és vészterhes állapotnak – nem válságnak! – az összetevőit és a következményeit kísérli meg feltárni ACZÉL ENDRE írása.