Infláció: energiaárakkal tartósítva!
A vártnál kicsit nagyobb volt és az előző hónaphoz képest stagnált júliusban az infláció, aminek fő oka továbbra is a magas energia és élelmiszerárak. A most 6,7 százalékos pénzromlás az év végére hat százalékra csökkenhet a szakértők szerint. A drágulással nem csupán mi küzdünk, sőt más országok közelednek hozzánk: a legfrissebb adatok szerint Szlovákiában 4,8, Nagy-Britanniában 4,4 százalékra gyorsult a pénzromlás üteme.
A fogyasztói árak júliusban 0,1 százalékkal emelkedtek júniushoz képest, és 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az elemzők júliusra 6,5 százalékos 12 havi áremelkedést vártak. A maginfláció 2007 júliusához viszonyítva 6 százalékot tett ki, egy hónap alatt pedig 0,4 százalékos emelkedést mutatott. Az év első hét hónapjában 6,8 százalékkal emelkedtek az árak. A fogyasztói árak tavaly júliusban nem változtak júniushoz képest, és 8,4 százalékkal haladták meg a 2006 júliusi szintet.
Egy hónap alatt az élelmiszerárak 0,7 százalékkal csökkentek, az idényáras élelmiszerek 11,4 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,7 százalékos átlagos drágulása következtében. A legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek, 0,9 százalékkal, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 7,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint júniusban. Átlag felett drágult a háztartási energia (0,8 százalék), ezen belül a távfűtés díja 3,4 százalékkal nőtt. Ugyancsak átlag feletti árnövekedés volt a szeszes italok, dohányáruk (0,6 százalék) és az egyéb cikkek körében (0,3 százalék). Utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkeknél a nyári kiárusítások miatt az árak 3,5 százalékkal csökkentek egy hónap alatt, a tartós fogyasztási cikkekért pedig átlagosan 0,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni mint júniusban.
Egy év alatt, 2007 júliusához képest az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,4 százalékkal emelkedtek. Jelentősen drágult az étolaj, 85,5, a liszt 45,7, a száraztészta 24,2, a tej 22,8, a sajt 20,5 a tojás 20,2, a sertéshús 18,9 és a kenyér 18,3 százalékkal. A háztartási energia átlagot meghaladó, 11,8 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 17,7 százalékkal nőtt. Az átlaggal megegyező mértékben nőttek az egyéb cikkek (6,7 százalék) árai, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16, a gyógyszer, gyógyárué 2,4 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 1,1 százalékkal, a ruházkodási cikkekért pedig 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni mint egy évvel korábban.
Bár a vártnál magasabb nálunk az infláció, de legalább nem emelkedik, mint az európai országok túl nyomó többségében. A románok a múlt héten jelentettek 11 százalék feletti éves drágulást, a ma közzétett adatok szerint pedig Szlovákiában is gyorsul az infláció: júliusban Szlovákiában a fogyasztói árak 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami 23 havi rekordnak számít. Ezen belül a maginfláció 5,1 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A szakértők az év hátralévő részében már nem számítanak az élelmiszerárak drágulására, és az éves inflációt 4,3 százalékra várják.
A britek sem lehetnek túl boldogok, a várt 4,1 százalék helyett 4,4 % lett a júliusi infláció, ami szintén többéves negatív rekordot jelent. Az eurozónában a pénzromlás éves átlagát 4,3 %-ra várják, ami alig két és fél százalékkal alacsonyabb a hazánkban várt értéknél.
