Mióta a kormányfő adócsökkentési programjának forrásaként a gazdaság kifehérítését jelölte meg és szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba ennek elérésére, vadabbnál vadabb ötletek kerültek nyilvánosságra, milyen konkrét lépéseket kívánnak tenni. Mivel a kormány halogatja a döntést ezekről, csak teret ad a hitelét rontó találgatásoknak. Persze az is lehet, hogy egyes irreálisnak tűnő elképzelésekből valóság lesz.

Idén tizenegyedik alkalommal adták át az Országházban a Magyar Termék Nagydíjat, mely esemény a hazai gazdasági élet neves seregszemléjévé nőtte ki magát. Az eseményen köszöntőt mondott Szili Katalin, az országgyűlés elnöke is. Mint elmondta, a rendezvény „főhajtás azoknak, akik a magyar gazdaságért teszik a dolgukat”.

Akárcsak a béreknél, a fogyasztásban is még messze vagyunk a fejlett országoktól, derül ki egy most közzétett felmérésből. Anyagilag sem vagyunk túl jól eleresztve, egy alkalommal átlagosan kevesebb mint kétezer forintot költünk. A boltok vasárnapi bezárását sürgető politikusoknak érdemes odafigyelniük arra, hogy a vásárlások fele éppen a hét végére esik.

Felfüggesztették demonstrációjukat és megkezdték az elvonulást gépeikkel az almatermelők a tíz napja blokád alatt tartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei feldolgozóüzemek elől, mivel a termelők elfogadták az árral kapcsolatos megállapodást - közölte Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) igazgatója szerdán kora délután az MTI-vel.

A magyar gazdaság húzóereje továbbra is a kivitel, ezt igazolják a külkereskedelmi forgalom első féléves adatai is. Bár a cserearányok romlottak, a mérleg csaknem félmilliárd eurós többletet mutat, ami sokéves rekordot jelent. Különösen a gépek és gépjárművek, valamint a híradástechnikai eszközök kivitelében jeleskedtünk, a behozatal legnagyobb tételét viszont az energiahordozók adták.

Ami még éppen, hogy jó az egyiknek, veszély a másiknak - így összegezhetjük az almaháború nyomán született kompromisszum fogadtatását. A magyar termelők ugyanis fogcsikorgatva elfogadják a az agrárminiszter által tető alá hozott kompromisszumot, a hazai tulajdonú feldolgozók viszont sokallják az árat és a magyar gyümölcslégyártás csődbe juttatásától félnek.

Pekingi tapasztalatairól kérdezi Papp Dénest Nagy Csaba.

Rájár a rúd manapság a pénzintézetekre is. A fejlett országok gazdasági lassulása, a jelzálog piaci válság több száz milliárd dollárra becsül veszteségei több pénzintézetet megrendítettek és szinte mindegyiket kemény megtakarítási lépésekre ösztönzik. Az összevonások és a megszorítások miatt alkalmazottak tízezrei kerülnek jól fizető állásaikból rövidesen az utcára. Ez a hullám nemsokára hazánkat is eléri.

Aki az elmúlt években vette magának a bátorságot és építkezésbe fogott, rémtörténeteket mesélhet a hivatalok packázásairól, a különböző engedélyezési eljárások időrabló és idegölő elhúzódásáról. A szabályok teljes betartása éppen a fentiek miatt teljességgel lehetetlen, különben nem épülhetne fel időben semmi (ez a közcélú beruházásokon meg is látszik, pl.metró, autópályák stb.). A mostantól hatályba lépett új jogszabályok ezen próbálnak változtatni, csak remélni tudjuk, hogy sikerrel.

Még mindig szeretünk újságot olvasni, bár ízlésünk fokozatosan változik: egyre inkább a bulvár felé hajlunk, a komoly tematikájú lapok olvasottsága - ha lassan is- folyamatosan csökken. Ez egyébként az egész fejlett világra jellemző, az olvasót szórakoztató tartalommal lehet jobban megfogni, a tájékozódási igény mind jobban ebbe az irányába tolódik. Ez a trend látszik az idei első félév lapolvasási felmérésén is.

Az előzetes félelmekkel szemben csak trópusi viharrá szelídült Gusztáv hatására alaposan visszalendült az áringa az olajpiacon: keddre 110 dollár alá csökkent a barrelenkénti jegyzés, ami több hónapos mélypontot jelent. Egyidejűleg az OPEC-tagállamokban és Oroszországban egyaránt növekedett a kitermelés, ami szintén lefelé hajtotta az árakat. Mindez minket nem zavar: az üzemanyag a Mol-kutaknál holnap így is, úgy is drágul.

Alaposan ráijesztett az olajtermelőkre és a piacokra a Gusztáv hurrikán. Erőssége ugyan közepesre csökkent, de a Mexikói öbölbeli kutak továbbra sem működnek és kérdéses, milyen károkat szenvednek. Mindezek hatására az olajár ismét 120 dollár közelébe került. A magyar autósokat emellett valutánk gyengülése is rosszul érinti: szerdától az üzemanyag három forinttal drágul.

A fogyasztás stagnálása ellenére élénkülni látszik a reklámpiac az első féléves felmérések alapján, bár igazi növekedésről egyelőre nem beszélhetünk. A listaáras költésbecslés szakértők szerint félrevezető, mivel a nehezebb helyzetben lévő médiumok egyre nagyobb kedvezményeket adnak. Egyedül az internetnél egyértelmű és látványos a hirdetési bevételek emelkedése.

Elemzők szerint mászunk kifelé a gödörből, annak ellenére, hogy az eurozóna gazdasági mutatói egyre romlanak. 2008-ban a GDP növekedése három százalékos lehet, magasabb, mint az európai átlag, az év végére az infláció is várhatóan öt és fél százalékra csökken. Mindez persze akkor, ha nem jön újabb olajsokk, annak minden negatív mellékhatásával együtt.

A vártnál kisebb, hat és fél százalékos lesz az átlagos lakossági gázáremelés októbertől, bár a kompenzációt kapók egy része számára a drágulás megközelítheti a tíz százalékot. Az indokoltnál kisebb emelkedés fedezetét a kormány egy ügyes húzással a nagykereskedő cégen vasalja be, amit ez utóbbi igen rossz néven vesz. Kár, hogy ezt csak egyszer lehet eljátszani.