Több pénzt keresünk, de kevesebben
Örülhetünk: júniusban gyorsult a reálkeresetek növekedése, így az első félévben összességében a fizetésünk fél százalékkal ért többet, mint tavaly. Hiába volt ugyanis az infláció magasabb a vártnál, a keresetek még annál is gyorsabban növekedtek. A nettó átlagkereset a nyár elejére meghaladta a 120 ezer forintot. A baj csak az, hogy egyidejűleg a foglalkoztatottság csökkent.
Január-júniusban a bruttó átlagkeresetek összességében 8,2 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Így a január–júniusi reálkereset - a fogyasztóiár-index 6,8 százalékos növekedése mellett - 0,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Júniusban a bruttó átlagkeresetek 9,7 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első 6 hónapjában 196.400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 188.700 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 219.400 forintot ért el. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresetei indexe öt és fél, a versenyszférában dolgozóké pedig mintegy tíz százalékkal emelkedett.
Az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek a pénzügyi tevékenység (16,3 százalék), ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (13,9 százalék), kereskedelem, javítás (10,3 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (8,9 százalék) gazdasági ágban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) átlagkereset 7,7 százalékkal nőtt az előző év január-júniushoz képest, a versenyszférában dolgozók alapbére 8,7 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 5,8 százalékkal lett magasabb.
Az első félévben a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120.800 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89.400 forint, a szellemi foglalkozásúaké 155.800 forint. A nettó kereset így átlagosan 7,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférát 8,5 százalékos, a költségvetési szervezeteket pedig 5,2 százalékos növekedés jellemezte. A 207.900 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 8,6 százalékkal volt magasabb az előző év január-júniusinál.
Az év első hat hónapjában a költségvetési szférában 723 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 946 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében 4,9 százalékkal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,1 százalékkal emelkedett. Ez azt mutatja, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán elbocsátottakat a magánszféra nem tudta felszívni, így az amúgy is alacsony foglalkoztatási szint tovább csökkent. Szakértők szerint ez jóval nagyobb probléma, mint a bérkiáramlás növekedése, mert ez utóbbi nem fogja jelentősen növelni az inflációs nyomást, és kedvezően hathat a belső fogyasztásra, ami viszont a gazdaság bővülését segítheti.
