Magánegészségügy: erre költik megtakarításaikat a magyarok

Újra mérlegre került a magyar egészségügy, így kiderült, hogy az egészségpénztári befizetések gyors növekedésével párhuzamosan szépen emelkednek a kiadások is. Azaz egyre többet költünk a magánegészségügyre.

2025. május 30., 13:22

Szerző: 168

Magánegészségügy: erre költik megtakarításaikat a magyarok

Miközben az állami egészségügy ezer sebből vérzik, addig a magyarok egészségpénztári megtakarításainak jelentős része a magánegészségügyben végződik – derül ki a Piac és Profit cikkéből. Eszerint a lakosság egyre nagyobb mértékben fordul fizetős egészségügyi szolgáltatókhoz, miközben nő az egészségpénztári taglétszám és a befizetések összege is. Ennek köszönhetően 2025 első három hónapjában 2,38 milliárd forintot fizettek be a munkáltatók a dolgozóik számlájára, 13,9 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Egészségügyi szolgáltatásokra összességében 19 százalékkal költöttek többet a tagok 2025. első negyedévében, mint egy évvel korábban, így az emelkedés további 2,7 százalékkal haladta meg a megelőző negyedévi növekedést. Főként gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, valamint magánorvosi szolgáltatásokra költöttek a tagok. Az OTP Egészségpénztár például arról számolt be, hogy tagjai közül egyre többen fizetnek magánorvosi vizsgálatokért és beavatkozásokért.

A cikk kiemeli, hogy a lakosság a gyorsabb ellátás, jobb hozzáférés és a személyre szabottabb figyelem miatt választja a magánegészségügyet. Eközben az állami rendszerben tapasztalható várakozási idők és az orvoshiány is fokozza ezt a tendenciát.

Bukták a béremelést az egészségügyi dolgozók?

Mindeközben kiderült, hogy az egészségügyi dolgozók igencsak leterheltek, mégsem számíthatnak a 2026-os költségvetési tervezet szerint semmiféle bérkorrekcióra, és az állami kórházak felújítására sem. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna szerint utoljára 2024-ben volt béremelés, és jelenleg sem idén, sem jövőre nem látszik ennek nyoma. A közfinanszírozott egészségügyben körülbelül 92 ezer szakdolgozó dolgozik, de az optimális működéshez legalább tízezer fővel több lenne szükséges. A munkáltatók a szabadságokat sem tudják kiadni, mert arra az időre sincs kit a helyükbe állítani, így a meglévő dolgozók túlterheltek, és nincs lehetőségük plusz juttatásokra sem.

A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható keret az idei 150 milliárdos bővülés után jövőre további 80 milliárd forinttal nő, ám szakemberek szerint ez sem elegendő az adósságmentes kórházműködtetéshez. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 2025-ben 4706 milliárd forint volt, 2026-ra pedig 4944 milliárd forint lett, ami 5,1 százalékos növekedést jelent. Ez azonban az év végére akár el is olvadhat, mivel a 2025-ös költések biztosan nagyobbak lesznek az előirányzottnál. A kórházak eladósodására már eddig is plusz 96 milliárdot kellett odaadnia a kormányzatnak, de az adósság újra termelődik. Márciusban 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az intézmények.