Leült vagy csak megpihen az ipar?
Az első félév végére kifulladt az ipar lendülete, és hosszan tartó növekedés után - ha csekély mértékben is - de csökkent a termelés. Ez elsősorban a kivitel dinamikájának megtorpanásával magyarázható, ami viszont az erős forinton túl a fő partnerünknek számító eurozóna gazdasági problémáinak köszönhető: ott az összesített GDP viszaesett a második negyedévben, amire másfél évtizede nem volt példa.
Az ipari termelés az idén júniusban 0,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan adattal - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 1,6 százalékkal csökkent. A termelés volumene az év első hat hónapjában 5,6 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.
Az ipari termelés az idén májusban 2,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, munkanaphatástól megtisztítva a növekedés 4,7 százalék volt. Tavaly júniusban a termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,9 százalékkal nőtt, munkanaphatástól megtisztítva és korrekciók nélkül egyaránt. A KSH 2002 októbere óta először regisztrált csökkenést az idén júniusban, a csökkenéshez a nyugat-európai dekonjunktúra és az erős forint is hozzájárult.
Mutatja ezt, hogy míg az év első felében az ipari export összességében 8,2 százalékkal, addig júniusban már csupán 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A lassulás elsősorban a nagyvállalati körben figyelhető meg. Az év hatodik hónapjában a feldolgozóipar legnagyobb exportőrének számító, a feldolgozóipari kivitel több mint egyharmadát adó villamos gép, műszer gyártás exportvolumene 1,6 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari export több mint egynegyedét adó járműgyártás 1,3 százalékkal növelte külpiaci eladásait.
Az ipar január-júniusi belföldi értékesítése összességében 2 százalékkal nőtt, júniusban 3,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az energiaszektor növekedett, a feldolgozóipar belföldi eladásai viszont az év első hat hónapjában 1,1 százalékkal, júniusban 5 százalékkal csökkentek.
A kérdés az, hogy átmeneti megtorpanásról vagy tartós tendenciáról van szó. A forint gyengülése és az európai konjuktúrának a mostani mélyponthoz képest kedvező változása a második félévben újra lökést adhat az iparnak, a reáljövedelmek emelkedése pedig a belső értékesítési lehetőségeket javíthatja. A jövőt illetően biztató, hogy idén júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 2,6 százalékkal nőtt 2007 azonos hónapjához viszonyítva. Az összes rendelésállomány 4,7 százalékkal haladta meg az előző év szintjét.
Érdekes adat, hogy az egy főre jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az év első hat hónapjában 0,1 százalékos létszámcsökkenés mellett 5,7 százalékkal magasabb volt, mint 2007 azonos időszakában.
