Egyszer vót, hol nem vót, avvót, hogy egy tavaszi napon a Messzirűl Gyütt Ember megérkezett Budapestre. És miháncst megérkezett, fejébe vette, hogy megismeri eztet a világot itten. Jóakarói azt javasolták neki, ha tudni akarja, mi történt nálunk az elmúlt években, menjen a Belvárosi Színházba, és nézze meg a Fülkefor és vidéke című előadást. A Messzirűl Gyütt Ember egyet se gondolkozott, hanem – egy élete, egy halála – legott a mondott színház nézőterére vetette magát.

A most megjelent Betiltott dalok II. című dupla CD öt koncert darabjaiból szemezget a Nagy Feró által vezetett csapat talán legkreatívabb időszakából, 1981-ből.

Az Orlai Produkciós Iroda huszonnyolc színházi előadást tart műsoron. Van közöttük 250-es és 150-es széria is. Akadnak, akik a több játszóhelyen otthonos magánszínházat ajakbiggyesztve bulvárszcénának nevezik, bár három produkciójuk is elnyerte a Kritikusok Díját, és van olyan kísérleti előadásuk, amelyet hét rangos nemzetközi fesztiválra is meghívtak. Orlaiéknál általában telt ház van, évente jellemzően négy-öt bemutatót tartanak. A közönség igényt tart a régi darabokra is, így egyre csak nő a repertoár. Tény: ez a színház virágzik – egyetlen fillér állami támogatás nélkül. Ez meg hogy lehet? BARÁT JÓZSEF eredt a titok nyomába.

I. sz. 79-ben a Vezúv kitörése 24 óra leforgása alatt két, rendkívülinek nem nevezhető római kisvárost – Pompejit és Herculaneumot – törölt le a térképről egészen rendkívüli módon. Nehéz eldönteni, mi volt drámaibb – a természeti katasztrófa, vagy a hat méter vastag hamu alatt fekvő városok megtalálása 1700 évvel később? Erről szól a British Museum legújabb kiállítása, ahol bámulatos freskókat, mozaikokat és több száz tárgyat láthatunk, köztük olyanokat, amelyek még sosem hagyták el Itáliát.

A kora tavasz bécsi múzeumi szenzációja kétségkívül a Kunstkammer újranyitása. A Kunsthistorisches Museum megadta a módját, és a folyamatos híradással, egy-egy étvágygerjesztőnek szánt részleges bemutatóval már jó előre kellő érdeklődést keltett. A hivatalos megnyitó is méltó volt az eseményhez, a politika, a közélet és a nemzetközi képzőművészeti világ színe-java eljött.

A Kossuth-díjas színművész nemrég a Táncsics Alapítvány életműdíját kapta. A nyolcvanhét éves baloldali alkotó korábban három színházat is vezetett, ám direktori pozícióiban sem tartotta magát többre másoknál. Azt pedig már a pártállami időkben sem szerette, ha a politika belekotnyeleskedik a művészetbe. A rendszerváltás után utat talált a buddhizmushoz, az egyház főiskolájára is beiratkozott. Világlátásban az ott tanultak is segítik, miközben maradt, aki volt. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

Nyílt levelet intézett négy irodalmi szervezet Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez, amelyben tiltakozásukat fejezik ki a művészeti középdíjak odaítélési rendszere miatt.

Civilszervezetek tiltakozása közepette, keddre virradó éjszaka bontani kezdte a bukaresti főpolgármesteri hivatal a műemlékké nyilvánított Hala Matache vásárcsarnokot, amely egy sugárút építésének áll útjában.

Április közepétől látható az Uránia moziban Groó Diana Regina című „kreatív dokumentumfilmje, amely a világ első női rabbijának, az Auschwitzban elpusztított német Regina Jonasnak állít emléket. Bár csupán egyetlen fénykép maradt róla, a rendező mégis arra vállalkozott, hogy rekonstruálja a mártírhalált halt Regina személyiségét, életútját. A Magyar Mozgókép Alapítvány támogatást ítélt a filmnek még 2010-ben, ám a kormányváltás után a MMKA-t megszüntették, és a produkció az ígért állami finanszírozást nem kapta meg. A mű végül az Angliában élő magyar származású George Weisz segítségével jöhetett létre. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

Szombat este megnyílt a Budapest Music Centert a IX. kerületben. A Mátyás utcai épületben koncertterem, zenei könyvtár, információs központ, tanterem, több stúdió, illetve étterem is helyet kapott.

A Sirály nevű budapesti klubban tartózkodó fiatalok azt az ígéretet kapták, hogy hétfőn tárgyalnak velük a vagyonkezelő, illetve a főváros képviselői a helyiség sorsáról. Ezt Schönberger Ádám, a Marom Klub Egyesület elnöke, a bent lévő fiatalok egyike mondta szombaton.

Több ezren kísérték utolsó útjára Bódi Lászlót, Cipőt, a Republic együttes alapítóját pénteken a kistarcsai temetőben.