A világhírű amerikai írónak, Truman Capotenak – egyebek mellett az Álom luxuskivitelben és a Hidegvérrel szerzőjének – eddig ismeretlen kamaszkori műveire bukkantak. Elbeszélésekre és versekre is. Peter Haag, a zürichi Kein & Aber Kiadó alapítója és felesége, Anuschka Roshani, a Capote-összkiadás szerkesztője talált rá az írásokra a New York-i közkönyvtárban, amikor az író Meghallgatott imák című regényének elveszett fejezetei után kutattak.

Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című Aegon-díjas regénye már a kilencedik utánnyomásnál tart. A bestseller színpadi változatának ősbemutatóját Léner András rendezte meg idén Bécsben. A magyar színpadra átírt darabot nemrég mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. Telt házzal játsszák. A két alkotót nemcsak a szakmai siker és a közös generációs érzések kötik össze, hanem most már a barátság is.

Az a benyomásom, hogy a Budapesti Operettszínház mostanra úgy megépítette magát, hogy ha feje tetejére állana, azzal is tomboló sikert érne el.

„A „világösszeesküvést szövögető gonosz kapitalista spekulátor” retorika bevetése után (...) eltűnődtem, funkcionálisan mi szüksége erre a Fidesznek.

Az Évszázad-trilógia záródarabja csalódás. Szerzőnk a történelmi regényekben szokásos eljárás szerint alkalmaz kalandos életű civil szereplőket (róluk szól a történet), akiket aztán látványosan egzecíroztathat fantáziájának tornavizsgáján, és melléjük odaszerkeszt néhány valóságos históriai személyt, akik puszta ideidézésükkel szinte hitelesítik a mixet, az epizodisták mutatványait: a tigrisbukfencet és a nagyhalált. Így csinálja ezt a „történelmi regények” legtöbbje.

Megdöbbenését fejezte ki a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöksége amiatt, ahogyan .

A kasseli polgárok Kőszeg Ferenc kitüntetésével üzenni akartak a magyar kormánynak: nem értenek egyet Orbán törekvéseivel, azzal, hogy az országot Putyin stílusában uralja. Az egyik legnagyobb német magándíjat, az Értelem prizmáját olyan emberek vehetik át, akik bizonyították, hogy türelemmel és megértéssel sikerülhet lebontani a világnézeti korlátokat, az egyén hatással lehet ellenséges környezetére is. Kőszeg – aki a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke, egykori SZDSZ-es képviselő, a rendszerváltozás előtt a SZETA munkatársa és a szamizdat Beszélő szerkesztője volt – úgy véli, a civilszervezetek elleni támadás visszaüthet a kormányra.

A Magyar Nemzeti Filmalap filmszakmai döntőbizottsága azt a döntést hozta, hogy a Pálfi György Toldi című filmjének megvalósítását célzó, hosszú ideje tartó tárgyalássorozatot beszünteti, és az eredetileg megvalósításra szánt tervet a továbbiakban nem támogatja.

A 2009-es romagyilkosságokról eddig két hazai mozifilm is készült, s mindkettő berlini vetítését a magyar kormány politikai akciói tették botrányossá. Két éve Fliegauf Bence Csak a szél című alkotását a Berlinalén Ezüstmedvével díjazták. Az eseményen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szórólapokon figyelmeztetett arra, hogy a film csupán fikció.

Két deportált II. világháborús ellenálló emlékének adózik a Société Réaliste francia–magyar művészcsoport Párizsban felavatott alkotása. Ez az első alkalom, hogy kortárs magyar alkotó szobrát köztéren állítják fel a francia fővárosban – írja a .

Így aztán a látogató több száz éves sétát tehet a művészet birodalmában.

Ritka élmény egy újságíró életében, hogy rátalál egy fantasztikus témára, majd húsz évvel később ismét alkalma nyílik találkozni riportalanyaival. Ebben a szerencsében van most részem. Szinte napra pontosan húsz esztendeje, 1994 késő őszén ismerkedtem meg egy csodálatos emberrel, akit ismerőseim közül a legnagyobb és legtiszteletreméltóbb akaraterővel áldott meg az isten. Aki nem könnyű életében még mindig elérte a célt, amit maga elé tűzött... Sebők Irénnek hívják.

A terapeuta is ember – vallja Hagai Levi, a Terápia szellemi atyja. A világszerte óriási népszerűségnek örvendő sorozat eredeti forgatókönyvírója és rendezője a siker titkáról mesélt. A szakember elárulta, hogyan fogalmazódott meg benne a Terápia alapötlete, és hogyan vált a széria világszerte olyan népszerűvé, hogy epizódjainak segítségével egyetemi kurzusokat tartanak.

Karlheinz Essl egyik szeme sír, a másik nevet: 44 képet kellett imádott gyűjteményéből elárvereznie, ám az eredmény megérte. A londoni aukció több mint 76 millió eurót hozott, s ez az összeg sok évre biztosítja a klosterneuburgi Essl Múzeum fennmaradását – írja a .