Aranka, te mekkora kurva vagy!

Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső barátsága – a bromance korabeli, irodalmi lelkületű prototípusa – olyannyira jól dokumentált, hogy talán nincs olyan magyar irodalomszerető, aki ne hallott volna polgárpukkasztó tréfáikról, a Frici és Dide/Desiré becenevekről, vagy a Nyár, nyár, nyár című Kosztolányi-vers kezdőbetűiből összeolvasható beugratásról. A legendás barátságot nemcsak Nyáry Krisztián Így szerettek ők című hihetetlenül népszerű irodalmi olvasókönyve vagy Kalmár Tibor A nagy nevettetők: Sztorik a pesti éjszakából című anekdotagyűjteménye, hanem számtalan irodalomtörténeti és szórakoztató irodalmi platform elevenítette fel az elmúlt két évtizedben. Feleségeik, Harmos Ilona és Böhm Aranka viszont annál kevesebb ref-
lektorfényt kaptak az elmúlt évtizedekben, pedig kellően színes egyéniségek voltak ahhoz, hogy legyen mit mesélni róluk.
Nyilván ugyanez járhatott Juhász Anna irodalmár, kultúraszervező fejében is, amikor 2020 nyarán találkozott a Nemzeti Filmintézet streamingszolgáltatásra és televíziós forgalmazásra készülő produkciók gyártására kiírt pályázatával. Szerencsés összetalálkozás volt, mert Juhásznak – néhai édesapja, Juhász Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas költő révén – a vérében van az irodalom, másrészt akkor már tíz éve sikerrel és változó helyszíneken, de jobbára a nyugatos szerzők törzshelyének számító New York Kávéházban, vagy az ugyancsak irodalmi csomópontnak számító Centrálban és Hadikban működött a Juhász Anna Irodalmi Szalon. Ami pedig a filmes vonulatot illeti, ugyancsak nem kellett messzire mennie, mert a férje Csáky Attila producer és a CameoFilm filmgyártó és filmforgalmazó stúdió, valamint a SanzonFilm filmes cég alapító-vezetője. A Juhász eredeti ötlete (és társproduceri együttműködése) alapján készült Frici & Aranka című tévéfilmben ezért minden benne van, amit az irodalmár képvisel: szórakoztathatóan, de szakmai módon járja körül két irodalmi figura életét. És ez a két irodalmi alak ezúttal nem Kosztolányi és Karinthy, hanem az utóbbi és az ő második felesége, Böhm Aranka.
A filmiparban elsősorban debütáló játékfilmje, az orosz–magyar koprodukciós Vasisten gyermekei miatt ismert Tóth Tamás által rendezett film vele indít: Berény Róbert, az első világháború utáni festészet ikonja épp Böhm Arankát (Szakács Hajnalka), a Nagy Háborúból már régóta haza nem térő Kertész Tibor orvos művelt, egyetemre járt hitvesét festi. Az asszony látványosan nehezen viseli, hogy mozdulatlanul kell(ene) ülnie Berény vászna előtt a műtermi idillben. Érthető, hogy nem füllik hozzá a foga, mert szétveti az energia, a vágy, illetve a hírnév iránti lelkesedés. Nem is kell sok, hogy a barátnőiből álló lágymányosi körrel – Klug Böske (Erdélyi Tímea), Kondor Lívia (Eke Angéla) és Guthi Erzsébet (Balázs Andrea) – karöltve feltárcsázza a New York Kávéházat, hogy a telefonhoz kéresse „a legnagyobb magyar írót”. Kosztolányi (Hajdu Tibor), Karinthy (Bölkény Balázs), Hamvas Gyula és még egy rakás férfi hagyja ott egy csapásra a kártyaasztalt a Mélyvízben, és ugrik a főpincér által tartott kagylóhoz, de végül Karinthy ér oda elsőként. A film ezzel az eredettörténettel meséli el Frigyes és Aranka megismerkedését, amelyet hamarosan személyes ismeretség és viszony, a kor írósztárjainak átcsábítása a New Yorkból a Hadikba (ami a hölgyek törzshelye volt), majd Karinthy sírig tartó, viharos házasság követ.
A Frici & Aranka alaptörténete, de akár még az irodalmi szereplők felvezetése is banánhéj témának számít, de szerencsére Tóth rendezése csak annak ad nyomatékot, amit valóban el kell mondania. Minden másra ott van a kiváló látványvilág (a díszlet és a jelmez is korhű, aprólékos) és az epizódszereplőként is üdítő színészek jelenléte, például az opera-énekesnőként és műfordítóként dolgozó Devecseriné Guthi Erzsébetről eleinte csak annyi tudunk meg, hogy az édesapja, a múlócsillag bohózatíró Guthi Soma miatt cukkolják. Karinthy első házassága, amely Judik Etel (Tenki Dalma) spanyolnátha során bekövetkezett halálával ér véget, csak a konfliktus mértékarányos kibontását és Karinthy keserű, fanyar humorának alapjait hivatott érzékeltetni. Igaz, az alkotóknak nem is lett volna lehetőségük a hollywoodi stílus követésére, vagy a tévéfilmnyelv továbbgondolására, végtére is 100 millió forintos állami támogatásból gyártották a produkciót. Márpedig ebből az „aprópénzből” számtalan országban csak reklám- vagy imázsfilmeket forgatnak.
Ez a jelképes költségvetés viszont – már-már csodaszámba menve – lehetőséget teremtett nemcsak a negyvennapos forgatásra, hanem egy minden aspektusában kimunkált film legyártására. Sőt, a Karinthy Színház írójaként és dramaturgjaként működő Vajda Anikó forgatókönyvének hála Frigyes és Aranka kapcsolata nem esett a romantizálás áldozatául. Éppen ellenkezőleg: ráközelít a kettejük jellem- és habitusbeli különbségeire, valamint mindazokra – a kor sajtótermékei által gondosan számon tartott – verekedésekre, veszekedésekre és megcsalásokra, amelyek igazán érdekessé teszik a sztorijukat. A Frici & Aranka egyértelműen a két figura miatt igazán élményszerű, mert idővel a történet már csak keretként szolgál Szakács Hajnalka és Bölkény Balázs jutalomjátékához. A korábban a vásznon és tévéképernyőn csak mellékszerepekben játszó Szakács igazi felfedezés: nem eljátssza, hanem magára veszi a nagyszájú, férfifaló botrányhőst. „Aranka, te mekkora kurva vagy!” – kiáltja el magát nevetve az egyik lágymányosi asszony az egyik jelenetben. Idővel aztán kiderül, Aranka személyisége sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. Örülhetünk ennek, mert Szakács átlényegülése bizonyos jelenetekben már-már éppúgy libabőröztet, mint a Vígszínház tavalyi felfedezettje által életre keltett partnere.
A valóban figyelmet érdemlő, szerethető, sok édes vagy durva civódást magába foglaló portré megrajzolását nagyban segítik az olyan irodalmi anekdoták, amelyek – szerencsére – jobbára nem számítanak közismertnek, leszámítva azt, amiben Karinthy felhívja a figyelmet, hogy „Aranka kérem, a maga gyereke meg az én gyerekem veri a mi gyerekünket!”, igaz, az örökzöld ezúttal is jól működik. Minden bizonnyal a film irodalmi konzulense, Fráter Zoltán irodalomtörténész, Nyugat-kutató meglátásait dicsérik a cselekménybe szervesen illeszkedő kulturális társaságok hiteles, de színes korrajzai, valamint a tárgyi, időbeli pontosság, a visszaemlékezésekből és közszájon forgó bonmot-k egysége. Sőt, az alkotók az olyan apróságokra is gondot fordítottak, hogy eredeti filmzene készüljön a produkcióhoz: a Vörös és Törtfehér, valamint az Itt vagy velem című, Sebestyén Áron által komponált sanzonokat a dizőz villanásnyi szerepében feltűnő Karinthy Vera, a Karinthy Színháztól megvált örökös, a főszereplők dédunokája adja elő.
Ha van bármi, amit sajnálhatunk, akkor az – meglepő módon – nem az erős rendezői képesség hiánya. Talán csak a kelleténél több archív filmhíradórészlet szerepeltetése (az utolsók már-már a zsánertől elidegenítően hatnak, ráadásul a csapatszemlét tartó Hitler éppen annyira direkt, mint amennyire jópofa a ’30-as évek Balatonjának érzékeltetése), valamint a cselekmény pár perccel megkésett lezárása (Aranka bevagonírozása már nem releváns, de maga a jelenet sem tartja a film színvonalát) miatt érheti kritika a filmet. Annyi baj legyen, a Frici & Aranka így is utat talál a közönségéhez – nem érdemtelenül.đĐ

(Frici & Aranka, 80 perc)