Vizsgálnia kell a Vodafone állami felvásárlását a GVH-nak – FRISSÍTÉS: a GVH álláspontja
A Szabad Európa megtudta, hogy egy uniós precedensítélet lehetőséget ad arra, hogy utólag is vizsgálni és korrigálni lehessen az emberek számára káros felvásárlásokat, akkor is, ha a kormány nemzetstratégiai kivételnek tart valamit. Egy ilyen per már le is zárult, a GVH-nak kötelező lesz vizsgálnia a Vodafone felvásárlását.
Érdemi versenyhivatali vizsgálatot kell végeznie a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a Vodafone Magyarország állami hátszelű felvásárlásának az ügyében – írta a Szabad Európa.
Nem csak a Vodafone-t érintheti az új eljárási rend
Érdemi változás jöhet a magyarországi gazdasági játékszabályokban, ami az energiaszektortól a távközlésig számos iparágat érinthet, ahol a kormány az elmúlt években kivételezni akart egyes szereplőkkel, és nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az üzletet.
A GVH egyik fő feladata az, hogy a szereplők felvásárlásokkal, korlátozó megállapodásokkal se tudjanak olyan piaci helyzetbe kerülni, amivel komolyan rombolhatnák a versenyt egy iparágban. Idetartozik a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés is.
Magyarországon azonban 2013 őszén hirtelen megváltozott a szabályozás. Egy másnaptól hatályos törvénymódosítással ugyanis
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2023. szeptember 1., 13:04
Rekordveszteséget ért el a Vodafone Magyarország Zrt., amire az év elején a magyar állam és a 4iG összesen 660 milliárd forintot költött a brit hátterű anyavállalattól történt kivásárlással.
Gazdaság
2023. március 20., 19:01
A Corvinus Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerez a Yettel Magyarországban - tájékoztatta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményben az MTI-t hétfőn.
Itthon
2023. február 14., 13:00
A Vodafone új vezetésében helyet kapott Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke és Guller Zoltán, az átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztos.
a kormány biankó felhatalmazást adott magának arra, hogy egyes felvásárlásokat kivonjon a GVH vizsgálata alól.
Ettől kezdve ahhoz, amire egy egyszerű rendelettel kimondták, hogy nemzetstratégiai jelentőségű, nem kellett a GVH engedélye, meg lehetett sérteni a versenyszabályokat.
Nemzetstratégiai jelentőségű pedig az lett, amire a kormány azt mondta, és kész. Az elmúlt tíz évben több tucatszor élt is a kabinet ezzel az eszközzel.
Az Európai Unió Bírósága még tavaly márciusban hozott precedensértékű ítéletet két francia kábeltévés cég összeolvadása ügyében, ami miatt most a magyar versenyhivatalnak vizsgálatot kell lefolytatnia a magyarországi Vodafone és a 4iG fúziója miatt.
Az uniós bíróság kimondta, hogy ha utólag felmerül a piaci erőfölénnyel való visszaélés gyanúja, akkor a helyi versenyhivatal utólagosan is vizsgálhatja a cégfelvásárlásokat, még akkor is, ha az állam nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette korábban az üzletet.
A Szabad Európa cikke szerint a GVH magától nem érezte szükségesnek a vizsgálat lefolytatását, erre csak azután kényszerültek, hogy a korábbi momentumos politikus, Ilyés Márton – két érintett polgármesterjelölttel együtt – tavaly nyáron bejelentést tett a hivatalnál, hogy mégiscsak vizsgálják meg a Vodafone-felvásárlás versenyre gyakorolt hatásait.
Ilyésék azzal érveltek, hogy a felvásárlással a 4iG 117 településen – többek között Dunaújvárosban, Veszprémben, Gödöllőn és Vácon is – monopolpozícióba került a telekommunikációs piacon, ami összesen háromszázezer vezetékes előfizetőt érint hátrányosan, ami a teljes piac csaknem tizede.
Miután a GVH részletes adatokat kért és kapott Ilyéséktől, némi gondolkodás után inkább elutasították az új vizsgálat lehetőségét, arra hivatkozva, hogy a Vodafone felvásárlása eleve nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített üzlet volt, és így meg van kötve a kezük. Erre válaszul Ilyés Mártonék közigazgatási pert indítottak a hivatal ellen, amit idén tavasszal meg is nyertek, így a GVH-nak most már kötelező elvégeznie az érdemi versenyhivatali vizsgálatot a Vodafone ügyében. Amennyiben a GVH is arra a megállításra jut, hogy a felvásárlástól lényegesen romolhatott a verseny az iparágban, akkor akár arra is kötelezhetik a 4iG-t, hogy váljon meg bizonyos vállalatrészektől.
Az GVH a Szabad Európa megkeresésére azt közölte, törekednek a konzisztens jogalkalmazásra. Hozzátették:„Tekintettel azonban arra, hogy a piaci környezet akár jelentősen is változhat a korábban született döntésekhez képest, ezért a GVH minden esetben vizsgálja azt is, hogy az időközben bekövetkezett változásokra is figyelemmel szükséges lehet-e a korábbi gyakorlatától eltérni.”
Rendszeres jelentéseiben az MNB többször ki is emelte tavaly, hogy a telekommunikációs szektor áremelései mennyire megdobják az inflációt, sőt azt is, hogy ez a gyenge verseny miatt történt; csak azért emelnek durván árat, mert megtehetik.
Ilyés Márton az üggyel kapcsolatban azt mondta, több mint száz településen szembesülhettek azzal a helyiek, hogy „egy új monopólium elkezd durván árat emelni”. Szerinte az egész, a nemzetstratégiai címszó alatti kivételezés jelensége maga „a teljes körű gazdaságszabályozási önkény intézményesítése”. „Ez a mostani precedens arra is példát ad, hogy a NER versenykorlátozásra felépített gazdasági hátországa lebontható jogállami eszközökkel” – mondta.
A néhány év alatt a szinte a semmiből felépült 4iG az Orbán-rendszer egyik csúcsvállalata. Mára ennél a cégnél fut össze szinte minden, ami az Orbán-kormánynak üzletileg fontos a távközlésben, az informatikában és a védelmi iparban.
FRISSÍTÉS!
A Gazdasági és Versenyhivatal az alábbiakat juttatta el szerkesztőségünkhöz:
„A hivatkozott bírósági ítélet semmilyen módon nem kötelezte arra a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy utólagosan vizsgálja a korábban nemzetstratégiai minősítéssel ellátott összefonódást. A bíróság vonatkozó döntése mindössze azt írta elő a GVH számára, hogy megismételt bejelentéses eljárásban vizsgálja meg, hogy az összefonódás következtében előállt piaci helyzet tekintetében fennállnak-e a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényi feltételei. A vizsgálat lefolytatására a GVH-nak 2 hónap áll rendelkezésére, amely határidő egy alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.
A GVH mint jogalkalmazó minden esetben a vonatkozó és hatályos jogszabályi előírások szerint jár el. Ebből következően – a bíróság által is megerősítetten – a GVH a továbbiakban sem végezhet vizsgálatot (utólagos vizsgálatot) a nemzetstratégiai jelentőségűként megjelölt fúziók tekintetében, mivel ezzel túllépne a jogszabályokban meghatározott hatáskörén – áll a Gazdasági Versenyhivatal közleményében.”
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Daniel LEAL / AFP)
