Elképesztően nagy katonai segélyt küld Nagy-Britannia Ukrajnának
Minden eddiginél nagyobb katonai segélyt nyújt a brit kormány Ukrajnának.
A Downing Street szóvivőjének keddi tájékoztatása szerint az 500 millió font (230 milliárd forint) értékű új segélyprogramot Rishi Sunak miniszterelnök jelenti be lengyelországi látogatásán. A londoni kormányfői hivatal hangsúlyozta, hogy a mostani csomaggal együtt Nagy-Britannia a jelenlegi pénzügyi évben 3 milliárd font (1375 milliárd forint) katonai támogatásban részesíti Ukrajnát.
A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (5500 milliárd forint) értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.
A Downing Street keddi tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett hatvan különböző könnyű katonai vízijármű, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, négyszáznál több szárazföldi katonai jármű és csaknem négymillió, kézifegyverekhez való lőszer szerepel majd.
A bejelentéshez fűzött nyilatkozatában Rishi Sunak brit miniszterelnök úgy fogalmazott: Ukrajna védelme egész Európa biztonsága szempontjából létfontosságú, mivel ha "Vlagyimir Putyin orosz elnöknek megengedik, hogy agressziója sikerrel járjon, akkor nem fog megállni a lengyel határnál".
A londoni kormányfői hivatal keddi tájékoztatása szerint Sunak Varsóban találkozik Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, akinek felajánlja, hogy a brit királyi légierő (RAF) egy századnyi Typhoon harci repülőgépe jövőre Lengyelországba települ és részt vesz a NATO légtérellenőrzési tevékenységében.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2024. április 16., 10:52
Zelenszkij felszólította a NATO-országokat, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, ahogy Izraelt az iráni támadás során.
Külföld
2024. április 12., 07:51
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésén Sulyok Tamás kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és továbbra is mindent megtesz az Ukrajnából menekültek támogatásáért, a háborúban álló ország humanitárius segítéséért.
Külföld
2024. április 4., 20:02
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk, azonban ez nem tesz minket az orosz-ukrán konfliktus részesévé - szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.
Sunak és Tusk kedden közösen tárgyal a lengyel fővárosban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is az európai biztonsági kérdésekről és Ukrajna támogatásáról.
A brit miniszterelnök ezután Berlinbe utazik, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozik.
Zelenszkij: ugyanúgy védjék meg Ukrajnát a rakétatámadásoktól, mint Izraelt
Zelenszkij felszólította a NATO-országokat, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, ahogy Izraelt az iráni támadás során.
„Izrael védelmével a szabad világ bebizonyította, hogy éppen ez az egység nemcsak lehetséges, hanem 100 százalékkal hatékonyabb is. A szövetségesek határozott fellépése megakadályozta a terror sikerét és az infrastruktúra elvesztését, és az agresszort lehűlésre kényszerítette. Ugyanez lehetséges Ukrajna terror elleni védelmében is, amely Izraelhez hasonlóan nem NATO-tag. És ehhez nem szükséges az 5. cikkely aktiválása, elég a politikai akarat” – mondta Zelenszkij.
Izrael Ukrajnához hasonlóan nem tagja a NATO-nak
Ahogyan arról beszámoltunk, Irán több tucat ballisztikus rakétát is indított Izrael ellen, melyek tizenkét perc alatt értek el célpontjaikhoz, s ezek nyomán légiriadó volt az ország azon településein, melyek felé tartottak, de földet érésük előtt a légvédelem ellenrakétái elfogták a lövedékeket. Az Izraelre indított drónok és cirkálórakéták egy részét az amerikai erők a brit légierő segítségével lőtték le.
Ezt követően David Cameron brit külügyminisztert megkérdezték, hogy a brit erők miért nem tudták ugyanígy lelőni a drónokat Ukrajna felett. Azt válaszolta, hogy az közvetlen összecsapást jelentene a NATO-erők és az orosz hadsereg között, és „veszélyes eszkalációhoz” vezetne. Az orosz erők rendszeresen támadnak ukrán területet iráni gyártmányú drónokkal, amelyek energetikai infrastruktúrát vesznek célba. A támadások különösen Harkivot sújtották, és az elmúlt hetekben több százezer lakos maradt áram nélkül.
(Kiemelt kép: A hadsereg egyik tagja egy MBDA Storm Shadow/Scalp rakéta mellett sétál a Londontól délnyugatra fekvő Farnborough Airshow-n 2018. július 17-én. Fotó: AFP)
