Mostanában szerb krimit nem a moziban néz az ember, hanem tévéhíradókban, képes újságokban. Ez a történet, amelyet most láttam, vérbeli krimi. Van benne belgrádi bérgyilkos is, igaz, nem az a hideg hónaljú profi, hanem ellenkezőleg, kezdő, szemüveges és amatőr. Elsősorban apa. És ez a fejpénz beteg gyermekének azonnali és életmentő operációjához kell. Jótékony célra, hogy úgy mondjam. Ám az idevezető út: pokoli. Cél és szándék végletes ellentmondásban: mint annyiszor az életben.

Éljen az élet! – ez nem valami reklámszlogen, nem egy új Beningni-film címe, hanem a híres mexikói festőnő, Frida Kahlo egyik művéé, a képé, amelyről a brit alternatív rockzenekar, a pár éve Grammy-díjat nyert Coldplay negyedik stúdióalbumát elnevezte (alcíme már saját költésük: „...vagy a halál és összes barátja"). Ám a borítón mégsem ez a festmény látható, hanem Delacroix-tól A szabadság vezeti a népet. Tudnak követni?

Megkezdődött a Vidor Fesztivál, a Vidámság és a Derű Országos Seregszemléje Nyíregyházán pénteken kora este; a szeptember 6-ig tartó rendezvénysorozaton három kontinens, Afrika, Amerika és Európa 12 országának 1250 művésze szórakoztatja a közönséget.

Lement hát a Sziget is, csúcsközeli eredményekkel. (Szigetcsúcsközeli, elnézést.) Igaz, magam ezúttal is távolmaradásommal tüntettem (ezt nem dicsekvésképpen mondom, ne higygyék, meg persze panaszkodásképp sem – egyszerű tényközlés volt, a Sziget sosem volt az én világom, rész szerint életkori, rész szerint komfortfokozati okokból, de azért jóindulatú érdeklődéssel figyelem távolról, és komoly első kézbeni híreket kapok róla leszármazottaktól és lelkes ifjú kollégáktól egyaránt), ám rajtam kívül ott volt mindenki, egészen kihalt volt a város azokban a napokban.

Nekem ő volt a kezdet, mondom, mint vézna kamaszkorára visszaemlékező, prémgalléros nagykabátot viselő úr, de nem a prémgallér miatt nem egészen pontos a hasonlat. Nem voltam már sem vézna, sem kamasz, és nem is Kincses Veronika miatt mentem el az operába, hogy pontos legyek: az Erkel Színházba.

Mindig is nagy mestere volt Madonna az olyan ötleteknek, amelyek vitákat váltanak ki: nem volt ez másképpen az énekesnő 50. születésnapját ünneplő turnéjának szombat esti, cardiffi nyitó koncertjén, amelyen egy háttér-videóban a pusztulás, a globális felmelegedés okozta károk képei mellett felvillantotta Adolf Hitler, Robert Mugabe zimbabwei diktátor és John McCain amerikai republikánus párti elnökjelölt képét.

Ha valaki azt mondja nekem korábban, hogy eljön az idő, amikor himnikus szavakkal fogok méltatni egy szakkönyvet, amely a vasúti utazás történetét dolgozza fel, és még egy olyan alcímet is el kell viselnie, hogy „a tér és az idő iparosodása a 19. században”, finoman szólva is megmosolyogtam volna. De aztán eljött ez az idő: bátran állíthatom, hogy az utóbbi évek legérdekesebb, legmeghökkentőbb olvasmánya volt számomra Wolfgang Schivelbusch könyve.

Kezdjük azzal, ami engem meglepett: tudniillik, hogy elköltözött a Home Galéria. Miért nem tudok én erről? – tettem föl magamnak a kérdést.

A héten három új mozi veszi be a filmszínházakat: egyrészt ugye a második ’Hellboy’, Mike Mignola képregényszerző ördöge Guillermo del Toro rendezésében, melyről Kojer kolléga kimerítő beszámolót sercintett ; egy édes(?)bús(?) Kusturica-darab, melynek a címe ’Az ígéret szép szó’, és amelyben eladnak (vagy nem?) egy tehenet; illetve az ’Űrgolyhós’ Mel Brooks hatvanas években futott tévésorozatának újrája, a ’Get Smart’, mely a Fordítók Országos Szövetségének jóvoltából a hiperintelligens ’ZseniKém’ címet kapta.

Molnár László Henriket 1981. december 6-án, 34. születésnapján kettős gyermekgyilkosságért felakasztották. A hárshegyi rémtett nagy port kavart akkoriban, az újságok címlapon közölték a hírt: az egyik fővárosi színház díszletmunkása késsel leszúrt egy tizenhárom éves kislányt és egy kisfiút. Molnárnak nem ez volt az első bűncselekménye. Korábban már megtámadott egy gyereket, kamaszkorában pedig baltával rontott a szüleire. A bíróság előtt sosem tudott igazán választ adni arra: miért is követte el a szörnyűségeket. Történetéből Vajda István készített monodrámát, amelyben a gyilkos anyja beszéli el az életüket. A Pedig én jó anya voltam című darabot Pogány Judit nemrég a szegedi Csillag börtönben adta elő, ahova a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői kerülnek, főleg az életfogytiglanra ítélt gyilkosok. Molnár is ott raboskodott egykor. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

Azt találtam ki, hogy jövő héten gasztróba tekerem a Betevő Falatot, hátha úgy szaftosabb lesz, hátha attól jobban csúszik, de nem bírom ki, hogy már erre a hétre ne ajánljak valami olyat, amitől bizton hízásnak indul majd a szembogár.

Elszáll a gumigyári beruházás, új helyszínt keres a gyöngyösi helyett az indiai cég. A 168 Óra stúdiójában erről is beszélget: Jolsvai András, Krug Emília, Lampé Ágnes és Pungor András.

Egy denevér meghódította a világot. A sötét lovag című film otthonában és a nemzetközi piacon is szépen szárnyal. A zseniálisan őrült bűnöző, Joker ellen küzdő igazságosztó történetét négy héttel ezelőtt mutatták be az amerikai mozik, de még mindig nem akadt vetélytársa.

A filmeket a fantázia szüli. A legmeglepőbb részletekről azonban néha kiderül, hogy igazak. A házinyuszi (The House Bunny, hazai bemutató: október 9.) című vígjátékban például egy munkanélküli Playboy-lány néhány zöldfülű kékharisnyát tanít ki a csábítás művészetére, miután kirakják a Nyuszi Házból, ahol addig a sok kacér nyuszilány között éldegélt.

Roszszallotta Rudolf, hogy „a magyarok úgy bánnak a szlávokkal, mint a kutyával”, „ügyetlenül és ostobán viselkednek a románokkal”, és ebből nagy baj lesz – jósolta.

Az ugye nem is lehet kérdés, hogy hová megy az ember ezen a héten, az olimpia előestéjén.

Egy belépőjeggyel két kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők szombattól a Magyar Nemzeti Galériában: a Mátyás király öröksége és Az újraértelmezett Moholy-Nagy 1916-1923 című időszaki kiállításokra egészen a jövő hét végéig, a tárlatok záró napjáig érvényes a kedvezmény - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

Köszönöm levelét. Örömmel válaszolok, mert az érdeklődés mindig biztató. Az ÁSZ-nál közel két évtizede azon dolgozunk, hogy javuljon a közpénzfelhasználás hatékonysága, kisebbek legyenek a veszteségek. Politikamentesen tesszük ezt már csak azért is, mert például az ilyen beruházások a mérnöki gondolattól a politikusi szalagátvágásig – jó esetben is – kormányokon átívelve valósulnak meg. Sajnos az említett okok miatt kevés a „jó eset”. Rendre évnyi, gyakran évtizednyi a késés.