Hebehurgya elődök végig nem gondolt állításai

Ha valaki azt mondja nekem korábban, hogy eljön az idő, amikor himnikus szavakkal fogok méltatni egy szakkönyvet, amely a vasúti utazás történetét dolgozza fel, és még egy olyan alcímet is el kell viselnie, hogy „a tér és az idő iparosodása a 19. században”, finoman szólva is megmosolyogtam volna. De aztán eljött ez az idő: bátran állíthatom, hogy az utóbbi évek legérdekesebb, legmeghökkentőbb olvasmánya volt számomra Wolfgang Schivelbusch könyve.

Pedig teljesen szabályos szakkönyv ez, telve hivatkozásokkal, lábjegyzetekkel, idézetekkel, a szerző kedvtelve merül el az eddig fel nem dolgozott levéltári és könyvtári forrásokban, és igazi német tudósként semmisíti meg hebehurgya elődei végig nem gondolt állításait: egyszóval mindent, de mindent elkövet azért, hogy megnehezítse olvasói dolgát. S ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a munka egy része (nem is jelentéktelen része ráadásul) szinte színtiszta fizika (géptan, mechanika meg ilyenek) – s azért azt tudniuk kell, hogy a fizika meg én már régóta nem eszünk egymás tenyeréből –, akkor joggal teszik fel a kérdést, mitől ez a szokatlan lelkesedés a részemről.

Attól, ahogy ez a szerző a témáját kezeli.

Univerzálisan és unikálisan – ez a legkevesebb, amit erről mondhatunk.

Egy jelenséget, amelyet előtte már ezrek és ezrek megvizsgáltak, amelynek legfontosabb tényei régen közismertek, története régóta kidolgozott, egy jelenséget ennyire újszerűen, ennyire egyénien, ennyire szuverén módon vizsgálni meg: ez az, ami – komolyan mondom – lázba hozza az olvasót. Schivelbusch úgy véli – nincs ezzel egyedül –, hogy a vasút megjelenése forradalmi módon megváltoztatta az emberi hétköznapokat. De hogy pontosan miben állott ez a változás, erre ilyen széles körű választ még nem kaptunk. A szerző tudja, minden mindennel összefügg, így aztán a bányászati emelőgépektől hamar eljutunk az európai időélmény megváltozásához, az amerikai kocsiépítészethez, a vasúti menetrendek globalizációs hatásához, a pályaudvar-építészet filozófiájához és a vasúti szerencsétlenségek lélektanához.

Letehetetlen könyv, legyen elég annyi. (Napvilág Kiadó)