Lám, győztes hadseregben sem jó háborúskodni. (Bár mi, magyarok ezt az állapotot már évszázadok óta nem ismerjük.)

Vidéki mikrovilágunkat ábrázoló Portugál című színdarabja külhonban is siker. Nemrég jelent meg második regénye, a Százezer eperfa. A sajátos utópiának különös természeti katasztrófa adja hátterét: a Kárpát-medencében eláll a szél, sötét ködként gyülemlő szmog fojtogatja a térségben élő embereket. A könyv egyik részletében az ország vezetője a keleti szél érkezésében bízik, hiába említik józanabb tanácsadói: hazánkban mindig nyugatról érkező légmozgások hoztak frissülést. A sztori fókuszában ugyanakkor pesti polgárok vannak, akik a fullasztó időjárási anomáliát megelőző tájfun túlélői közül kerülnek ki. Privát viszonyaik révén kórképet kapunk mindnyájunk hétköznapjairól, lehetséges jövőnkről.

Magát a könyvbemutatót is különös figyelem övezte a napokban. Horváth Gita negyven éven át nem jelentetett meg kötetet, pedig szeretett volna, de nem hagyták. A kontraszelekciós pauzáról is szól új regénye, az Azértis. Kapcsolódik a hetvenes évek elején közölt kötetéhez, amelynek címe: Azértse.

Szabadon, örömmel, szeretettel – ez a mottója az Aster Film stábjának. Olyan dolgokra szeretnék ráirányítani újra a figyelmet, amelyek vészesen kezdenek kihalni életünkből. „Olyan műsorokat, filmeket, produkciókat készítünk, amelyeken keresztül szeretnénk megteremteni és megerősíteni azt a hitet, erőt és bizalmat, amely magunk és embertársaink életét szebbé és jobbá teszi. Olyan történeteket és embereket mutatunk be, akik pozitív példaként szolgálhatnak mindannyiunk számára.”

A Mohácsi testvérek jó szokása, hogy darabjaiknak már a címével is sokkolni, de legalábbis megdöbbenteni képesek a nézőt.

A Kortárs Magyar fiatal alkotók csoportja (KOMA) az országban egyedülálló programot indított Újpalotán. Művészeti vezetőjük, Zrinyi Gál Vince színész a közösségi színház és filmezés új módszereit dolgozta ki.

Éppen ideje volt ennek a kötetnek. Éppen ideje volt a szembenézésnek.Hetven évvel ezelőtt egy város elvesztette polgárainak csaknem egyharmadát. Elvesztette önbecsülését, hagyományát, elvesztette önmagát.

Pedig ha valaki, ő aztán igazi mester – persze nem a szó főiskolai, hanem reneszánsz értelmében.

Az év utolsó negyedében, az ünnepek alatt a Bécsbe látogatók törhetik a fejüket, melyik kiállítást nézzék meg – vagy milyen sorrendben tegyék ezt. A mostanában megnyílt kiállítások mind egészen január végéig megtekinthetők – némelyik még februárban is – , így nem kell kapkodni, van idő eldönteni, beosztani a látnivalókat. (A ajánlata)

Nobel-díjas regényíró művéből készült a legújabb Nyikita Mihalkov-film. A világhírű, és a szakmabeliek által a Putyin elnökkel való barátsága miatt sokat támadott orosz filmművész új műve, a Napszúrás a Krím-félszigeten játszódó szerelmi történet.

Reisz Gábor diplomafilmjében – címe: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan – a magyar hétköznapok valós abszurditása szürreális képekkel keveredik. A film Áronnak, egy huszonkilenc éves, frissdiplomás filmesnek a sodródásairól szól. A főszerepet Ferenczik Áron játssza, Reisz Gábor egykori film szakos osztálytársa. Az alkotás elnyerte a miskolci CineFest nemzetközi filmfesztiválon a zsűri nagydíját. Karlovy Varyban és a Magyar Filmhéten is sikert aratott. Hamarosan pedig látható a honi mozikban.

Nemrégiben Rubovszky György, a parlament tán két bizottságának is elnöke, Bolgár György egyik kérdésére válaszolva emelkedett hangon kérte számon az újságíró jogi felkészültségét, többek között Platón és Arisztotelész szövegismeretét.