A kontraszelekció regénye
Magát a könyvbemutatót is különös figyelem övezte a napokban. Horváth Gita negyven éven át nem jelentetett meg kötetet, pedig szeretett volna, de nem hagyták. A kontraszelekciós pauzáról is szól új regénye, az Azértis. Kapcsolódik a hetvenes évek elején közölt kötetéhez, amelynek címe: Azértse.
– Fiatal szerzőként azt írtam meg, miért teszek mindent csak azért is másként, mint ahogy elvárnák tőlem. Most, négy évtizeddel később, ráerősítek erre új regényemben: azért sem teszem azt, amit diktálni akarnának – mondja Horváth Gita a 168 Órának.
Az Azértis a kelet-európai kontraszelekció kézikönyve. A vizsgált terület” a magyar kultúrpolitika – irodalom, film, színház, újságírás, televízió, rádió – funkcionáriusainak ténykedése és tevékenységük következménye. Ahogy a szerző fogalmaz: – Minden egyeduralom alaptétele a világ kettéosztása: a „mi” és a „ti” kettőssége. Azok, akik bennünk hisznek, a mieink, a híveink. Akik nem hisznek bennünk, hitetlenek, ellenségeink. Őket kitiltjuk, elvesszük a munkájukat és kenyerüket, kigolyózzuk őket, tönkretesszük az életüket. Művészeket mellőzéssel, szilenciummal lehetetlenítünk el. Az írót megfosztjuk a megjelenés lehetőségétől. Ez mind benne van a regényemben.
Horváth Gita könyve kordokumentum. A történetek is valóságosak. A magyar közélet, a kulturális és a művészvilág kellemes és kellemetlen figurái ismerhetők fel benne. Néven csak azokat nevezi a szerző, akiket szeret. Például az örök barátot, Göncz Árpád írót, volt köztársasági elnököt és Kertész Ákos írót. Sosem volt titok: a Makra Valiját akkori feleségéről, Horváth Gitáról mintázta Kertész.
Az Azértis – melyet a K. U. K. Kiadó jelentetett meg – az író igazságmániájának könyve. „A regény jó” – írta róla Almási Miklós esztéta, és hozzátette: „Önéletrajz, capriccio – nem tudnám műfajozni.” De nem is szükséges.
