Szívproblémák: többnejűség vagy böjt?

Akik rendszeresen tartanak böjti napokat, azok között lényegesen ritkább a koszorúérbetegség és a cukorbaj. A mormon közösség vizsgálatából származó eredményeket a szívgyógyászat vezető folyóirata, az American Journal of Cardiology közölte.

2008. november 21., 09:07

Az Egyesült Államok Utah államában a doktorok régóta tudják, hogy az USA többi területéhez képest ott sokkalta kevesebben kapnak szívinfarktust vagy igényelnek cukorbetegség miatt kezelést. A múlt század hetvenes éveiben több vizsgálat bizonyította, hogy ez nem földrajzi kérdés: nem elég ott lakni, úgy is kell élni, ahogy a mormon hit azt megkívánja.

Utah területén lakik a legtöbb mormon vallású amerikai. Amikor mind több adat igazolta, hogy a szív- és érbetegségek egyik legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás, ami a mormonok számára tilos, több kutató úgy vélte, hogy a szívvédő hatás elsősorban a cigarettamentes életmód eredménye. A dohányzás közben az ország többi részében is csökkent, a szívbetegek száma viszont nem lett annyival kevesebb másutt, mint amennyire ezt várták.

A doktorok ezért úgy gondolták, hogy a szívvédelemben egyéb, mormonok között érvényesülő életviteli tényező is szerepet játszhat. A vallás követői nem csak nem dohányoznak, de alkoholt sem fogyasztanak, nem isznak kévét vagy teát, viszont rendszeresen vesznek részt vallásos összejöveteleken és havonta egyszer, egy napon át böjtölnek. A böjtölést a vallásos mormon családokban nyolcéves életkor után a gyermekek is elkezdik.

Benjamin D. Horne és munkatársai a koszorúérbetegség előfordulását vizsgálták azok között, akik mormon vallásuk szerint rendszeresen betartották a böjti előírásokat, illetve akik ugyancsak az állam fővárosa, Salt Lake City területén laktak, de nem lévén mormonok, soha nem tartottak böjti napot. A koszorúérbetegség kialakulását a legkorszerűbb módszerrel, szívkatéterezéssel bizonyították.

Kilenc év alatt négyezernél több vizsgált személy szívkatéteres lelete igazolta, hogy lényegesen ritkább volt a koszorúérbetegség azokban, akik rendszeresen böjtöltek, mint a nem böjtölők csoportjában. A kutatók ezt a kedvező hatást akkor is megtalálták, ha figyelembe vették az életvitel egyéb szempontjait is, például a dohányzást, a testmozgást vagy az alkohol fogyasztását.

Egy második, kisebb vizsgálatban azt is megnézték, hogy mi a fontos: a mormon vallás előírásainak követése, de böjtölés nélkül, vagy más vallás gyakorlása, ám a mormonokhoz hasonló böjti napok tartásával. Félezer vizsgált személy adatainak elemzése egyértelműen bizonyította, hogy nem a mormon vallás, hanem az általuk gyakorolt rendszeres koplalás a koszorúérbetegség megelőzésének fontos tényezője.

A munkacsoport azt is kimutatta, hogy a havonta böjtöt tartók a cukorbetegség szempontjából ugyancsak védettebbnek mutatkoztak. Hangsúlyozták, hogy a rendszeres böjtölés nem befolyásolta a vérnyomás alakulását vagy a testsúlyt, s arra is felhívták a figyelmet, hogy ebben a tanulmányban legfeljebb egyes esetekben jegyezték fel a pontos étrendi adatokat, például a kalóriabevitelt és az adatokból az sem tisztázható, hogy volt-e bármilyen, egyéb diétás tényező, mint esetleg valamilyen vitamin, étrendkiegészítő, ami ugyancsak szerepet játszhatott a kedvező egészségügyi eredményben.

A vizsgálatok szerint az átmeneti koplalás befolyásolja a szervezet anyagcsere szabályozását. Ilyenkor az emberi test nem számíthat kívülről bekerülő tápanyagokra, ezért saját kalóriaraktárait mozgósítja. Jó irányba változik a cukoranyagcsere és az inzulin érzékenység. Ha ez rendszeresen megtörténik, olyan viselkedési gyakorlat alakul ki, ami határozottan csökkenti a koszorúérbetegség és a cukorbaj kockázatát.

Az utóbbi évek tanulmányai azt is jelezték, hogy a kalóriabevitel csökkentésére a kísérleti állatok tovább élnek, részben azért, mert a szívbetegségek gyakorisága mérséklődik. A böjt, szaknyelven átmeneti éhezés különleges szabályozást indít el. Ez a sejtek önvédelmi, stresszellenes válaszlépése, ami ilyenkor megvédi az egészséges szöveteket a túlságosan nagy adagban használt daganatellenes gyógyszerek ellen is, miközben a rákos sejtek elpusztulnak.

A munkacsoport szerint a rendszeres böjtöt tartók általában a szív- és érbetegségek szempontjából kis kockázatú emberek közé tartoznak: egészségesen élnek, táplálkoznak, átlagosnál többet mozognak, ugyanakkor megtartják a pihenő napokat is. Elképzelhető, hogy ilyenkor nem a böjtölés önmagában, hanem az általa kiváltott személyiségformálás számít, írta az MTI.

A kutatók szerint a böjtölés kedvező egészségügyi tulajdonságai igen biztatóak és további tanulmányozást igényelnek. Megjegyzést érdemel, hogy az alapos vizsgálat adatainak matematikai elemzése alapján viszont semmiféle szívvédő hatás nem volt tulajdonítható a mormon vallás által eredetileg engedélyezett többnejűségnek.