Na, őt azért talán már mégse…
Vitray Tamás küldte először képernyőre, bár voltak, akik azt mondták: na, őt azért talán már mégse… Az egyik legnépszerűbb televíziós kommentátor lett belőle. Azt szeretné, hogy informatív és izgalmas legyen a közvetítés. Hogy a néző együtt szurkoljon vele. November 22-én övé lesz a képernyő. A műsorban a szabadidő-sportra buzdít. A fiatal újságíró-tehetségek számára idén először odaítélt Junior Príma díj televíziós kitüntetettjével, Szántó Dáviddal beszélgettünk.
Igaz, hogy az MTV-ben egész nap Önt fogjuk nézni?
Egy egész napos rendezvény műsorvezetője leszek kolléganőmmel, Mérei Andreával. Ez a Telesport-Spar fittaréna című rendezvény, amely a szabadidő-sportról szól. Kedvet akarunk csinálni a nézőknek ahhoz, hogy minél többet mozogjanak. Többször is élőben jelentkezünk a nap folyamán.
Hányszor?
Ha jól számolom, körülbelül ötször. A mozgás, az egészséges életmód áll a műsor középpontjában. Talán nem sok, ha egy egész napig ezzel foglalkozunk. Ez a műsor a szabadidő-sportról szól, arról, hogy a mozgás szabaddá és boldoggá tesz mindenkit. A lényeg, hogy a nézőket felrázzuk a tévéfotelből és testmozgásra biztassuk őket.
Erre a szlogenre még mindig rávetődnek a nézők?
Egy ilyen műsor a mozogni vágyóknak szól. Tehát bárkinek, aki változtatni szeretne az életmódján. Az Arénában most bemutatjuk, hogyan lehetne.
Szerintem a tévénézők sosem fognak felkelni a foteljükből.
Nem, ez nem így van. Ha az ember olyasmit lát, amire azt mondja, „ez milyen érdekes, ez milyen jópofa”, akkor annak nagy motiváló ereje van. Ez a helyzet a szabadidősporttal is. Engem is nagyon meg tud mozgatni, ha egy-egy ilyen rendezvényen jelen vagyok. Megyek egyik teremből a másikba, és mindent kipróbálok.
Ön mozgékony ember? Tudom, hogy úszó volt annak idején.
Az úszás azóta is megmaradt, s járok focizni is, hetente kétszer.
Ez sok vagy kevés?
Sajnos nagyon kevés. Naponta kéne mozognom, és nagyon hiányzik. Restellem is a dolgot.
Gyerekkorában is sovány volt?
Nagyon sovány voltam. Szüleim szerencsére egészen korán elvittek úszni, és a mozgás igénye azóta is bennem maradt.
A tévénézők szerint Ön volt a pekingi olimpia egyik legkiválóbb kommentátora. Azt hiszem, sokan fogunk emlékezni arra az átélésre és pontosságra, ahogyan közvetítette nem csak az úszóversenyeket, hanem például a megnyitó ünnepséget is.
Hatalmas kihívás volt számomra ez a feladat, és az egész televíziós stábnak is. És úgy érzem, valamennyien jól teljesítettünk.
Manapság szinte minden szpíker másként közvetít. Mintha nem lennének egységesek a szabályok és a módszerek. Önnek ki a legfőbb kritikusa?
Legfőbb kritikusomat úgy hívják, hogy Szántó Dávid. Csak akkor tudok a nézőknek megfelelni, ha én is elégedett vagyok a munkámmal. Azt akarom, hogy informatív, érdekes, izgalmas legyen a közvetítés. Hogy a néző azt érezze, olyan kommentátor ül a helyszínen, aki együtt szurkol vele, és aki azonosul a magyar versenyzővel: szinte együtt úszik vele. Örülök, hogy sok jó visszajelzést kaptam az olimpia után családomtól, barátaimtól.
És a kollégák?
Vitray Tamás véleménye számomra a legfontosabb.
Meg volt Önnel elégedve?
Igen.
Hogyan fejezte ezt ki?
Írt nekem egy SMS-t, itthonról, hiszen ő nem volt kint az olimpián. Meg is őriztem az üzenetet, és nagy becsben tartom.
Ugye, Vitray küldte Önt először a képernyőre?
Igen. Voltunk jó néhányan fiatalok, akik már a tévében dolgoztunk, s kipróbáltak bennünket egy próba-műsorvezetésen. Tamás akkor igent mondott rám.
Nála tanulta a mesterséget is?
Sajnos nem jártam az osztályába. Elvégeztem ugyan egy riporteriskolát, de az apró fogásokat csak később sajátítottam el, amikor bekerültem a televízióba. Amikor Vitray Tamás lett a főnököm. Adás előtt sokszor cetlikre írta, hogy mire figyeljek.
Voltak, akik esetleg azt mondták, hogy „na, ezt a fiút talán mégsem kéne…”?
Akkor és ott nem, de azért visszajutott hozzám, hogy ilyen fülekkel, ilyen vigyorral nem lehet egy embert a képernyőre küldeni. Aztán kiderült, hogy mégis lehet.
Én viszont úgy tudom, sokan kedvelik a mosolyát, és egyáltalán nem foglalkoznak a füleivel. Mi történt Vitray távozása után?
Schulek Csaba, új főnököm azt mondta, hogy még fejlődnöm kell. Túl fiatal voltam a képernyőre. Utána kevesebbet vezettem műsort, de nem csináltam belőle tragédiát. Úgy éreztem, előttem a jövő.
Visszaszivárgott a képernyőre?
Így is lehet mondani. Számomra az volt a legfontosabb, hogy az úszóversenyeket én közvetíthettem.
Szombaton pedig egész nap Öné a képernyő. És egy egész napos rendezvény. Kíváncsian várjuk, hogyan veszi rá a nézőket a mozgásra, a szabadidősportra.