Megtalálták a zümmögő idegesítő kis izék ősét
Amerikai tudósok minden bizonnyal a világ legősibb rovarlenyomatát tárták fel Massachusetts államban. A lenyomat egy - akkor még életben lévő - szitakötőszerű ízeltlábútól származik.
A különleges leletre egy föld alól kitüremkedő sziklaalakzatban bukkantak North Attleboro városának egyik bevásárlóközpontjának közelében. A 7,6 cm hosszú rovar mintegy 312 millió évvel ezelőtt mozgolódott az akkor sáros talajon.
– Nem szitakötő, de a testfelépítése nagyon hasonlít rá. Azt hiszem, valamilyen rokona lehet, talán kérészféle - mondta az egyik megtaláló, Richard Knecht, a Tufts Egyetem geológushallgatója.
A burgundivörös kőben látható lenyomat a rovar torát és potrohát őrizte meg mind a hat lábbal, amelyek láthatóan mozgolódtak, hogy a sárból kiszabaduljanak. A vélhetően szintén ehhez az állathoz tartozó szárny lenyomatát két héttel ezelőtt találták meg.
– Szokatlan látvány, hogy egy repülő életmódú rovar ilyen mély nyomokat hagyjon az aljzatban. Nincs túl sok jó állapotú rovarkövületünk ebből az időből, a kontinentális rétegben ilyen részletességű lenyomatot pedig még egyáltalán nem találtunk - mutatott rá a lelet különlegességére Jake Brenner, a Tufts Egyetem paleontológusa.
Az MTI azt írta: a lelet keletkezésének idején a rovarok és kétéltűek uralkodtak a Földön. A hüllők - vagyis a dinoszauruszok ősei - még éppencsak feltűntek a színen. A legtöbb rovarfosszília csak bizonyos testrészeket enged láttatni - azokat a darabokat, amelyeket meghagyott az állatot elpusztító ragadozó. Egy teljes rovarlenyomat "kitölti eddigi ismereteink fehér foltjait" - mondta Knecht egy telefoninterjú során.
A fosszíliát tartalmazó szikla Knecht keze között tört ketté, amikor a paleontológus megpróbálta a felszínén korábban látott kétéltűnyomokat újra megtalálni.
