Megmondjuk az időjárást 100 évre előre!
Több hőhullám nyáron, telek hó nélkül: évekig számolgatták, míg elkészült a német kormány klímaprognózisa. Régióról régióra, német pontossággal kiszámították, hogyan alakul 2100-ig a klíma Németországban, adta hírül a Spiegel Online. Magyarországon is vannak ilyen számítások – ezek szerint az időjárásunk száz év múlva teljesen felborul.
Már most is elege van a negyven fokos nyarakból és a tíz fokos telekből? Szálljon ki az autójából, állítsa le a klímaberendezést, kapcsoljon ki mindent, ami feleslegesen fogyasztja az áramot, annyit tudunk csak mondani. A klímakutatók szerint Magyarországon a nyár ugyanis átlag nyolc fokkal lesz melegebb száz év múlva. Az optimistább verzió „csupán” hat fok emelkedéssel számol.
Remo: ez a neve a klímaváltozást számoló, gigantikus német projektnek. Remo számára Németország tízszer tíz kilométer nagyságú és 100 méter magasságú téglatestekből áll. A kockák rengeteg számot tartalmaznak; ezekből egészen 2100-ig megtudhatjuk a klímaváltozás mértékét az adott területen. A hamburgi Max-Planck-Institut (MPI) Meteorológiai Intézetének klímamodellje hússzor pontosabb, mint az ENSZ Klímatanácsának előrejelzése – hirdeti büszkén a Spiegel című hetilap legújabb száma. Tegyük hozzá, amit a német cikk nem közöl: a modellt csak Németországra kellett kiszámolni, nem az egész Földre. Apró különbség.
– Nekünk is vannak a Meteorológiai Tanszéken kutatásaink, ezek az egész Kárpát-medencét lefedik – mondta el a 168ora.hu-nak Pongrác Rita, az ELTE oktatója – Az kell hozzá, hogy valamilyen globális, rosszabb felbontású, 100km-es nagyságrendű modell adatai rendelkezésre álljanak. Ezek alapján a Magyarországra alkalmazott modellünk „leskálázza” a fizikai folyamatokat.
A meteorológustól azt is megtudtuk, hogy itthon több kutatás is folyik ugyanúgy, mint Németországban. Az aktuális kutatás egyik célidőszaka 2021-2050. Eredményekkel még nem tudtak szolgálni, mert a kutatás ezen a nyáron fejeződött be. – A másik időszak nekünk is a XXI. század vége, 2071-2100. Ez októberben fejeződik be, jelenleg 2092-nél tart. Kezdeti eredményeink vannak, erről nem nagyon szeretnék még beszélni – titokzatoskodott az ELTE adjunktusa.
A Spiegel cikke nem kis büszkeséggel hirdeti ki: egy országban sincs annyira precíz számítás a globális klímaváltozás veszélyeiről, mint Németországban. A modellt nem csak a döntéshozók, de katasztrófavédők, gazdák és az idegenforgalomban dolgozók is használhatják. A kutatók abból indultak ki, hogy a közlekedés, az erőművek és a gyárak által termelt, üvegházhatású gázok kibocsátása lassan csökken, tájékoztatta a Spiegelt a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal. Az ELTE adjunktusa ehhez annyit fűzött hozzá: az IPCC nevű szervezet fogja össze a nemzetközi klímakutatásokat. A szervezet Budapesten rendezte legutóbbi kongresszusát, ahol azt a határozatot hozták: azok a forgatókönyvek, amik alapján a legutóbbi klímamodelleket felállították a tudósok, túl optimisták.
A Max Planck Insitut számításai hőmérsékletre, a levegő nedvességtartalmára és a szélerősségre terjednek ki. A modellek nagy része ugyanezekre az adatokra kíváncsi.
Magyarországon a legújabb kutatás még „csak” 25-ször 25 kilométeres felbontásban vizsgálja az ország területén uralkodó, lehetséges időjárási viszonyokat. Itt egész más modellt használtak fel, mint a tízszer tízes esetében. – A modellek között is van különbség, egészen más eredményeket kapunk, ha más-más modellekbe helyezzük bele ugyanazokat az adatokat – közölte Pongrác Rita. – Ez az előrejelzés csak a 2071-2100-as időszakra áll rendelkezésre, két globális emissziós forgatókönyv esetén. Az egyik az A2, a másik a B2. Az A2 azt mondja: 2100-ra a szén-dioxid-koncentráció 800 ppm lesz a levegőben. Most ez az érték 385. Az ipari forradalom előtt 280 ppm volt. (ppm: a százalék tízezred része). A B2 optimistább, ott csak 600 ppm a CO2-koncentráció. Ezekhez egyéb más tényezők is társulnak, mint a népesség-változás, vagy az energia-felhasználás. A B2-es forgatókönyv szerint 2100-ra az ipari forradalom előtti CO2-koncentráció kétszeresét lélegezhetjük be, az A2 szerint a háromszorosát.
A Spiegel cikke leszögezi: Németország időjárása a klímaváltozás miatt megváltozik – szerencsére sokkal kevésbé radikálisan, mint ahogy azt sokan előtte megjósolták. A talaj vízszintje csökken; megnő az erdőtüzek valószínűsége; megnő a hőség okozta rosszullétek, megbetegedések gyakorisága; veszélybe kerül az atomerőművek hűtése, különösen nyáron és rendszeresen számolhatunk árvízveszéllyel tavasszal. Vannak pozitív változások is: például a magasabb aratási eredmények. Az északi tengerpartot ellepik majd a turisták. Még pálmafák is nőhetnek a Keleti tenger partján. Az Alpok megtartják fehér hósipkájukat, igaz, kicsit rövidebbre vágva. Persze, a meghűléses megbetegedések aránya is csökken majd.
Magyarországon hasonló tüneteket produkál majd a klímaváltozás: nyáron a hőhullámok gyakorisága növekszik, télen viszont kevesebb energiára van szükség a fűtéshez. A nyári időszakra 8 fok átlaghőmérséklet-emelkedést feltételez az A2 (pesszimistább), 6 fok körüli emelkedést a B2 (ez az optimistább forgatókönyv). Télen 4, illetve 3 fok emelkedést jeleznek előre, egész Magyarországra nézve.
A csapadék esetében: az 1961-90-es időszakhoz viszonyítva nyáron és ősszel szárazabb klíma várható; egészen pontosan 30-40%-kal szárazabb időt feltételeznek a kutatók. Az ősz 20-30%-kal (B2, az optimista forgatókönyv szerint), vagy 30-40%-kal válik szárazabbá (A2 szerint). Télen több csapadék várható, méghozzá 20-30%-kal több. Mivel a hőmérséklet növekszik, ezért nagyrészt eső várható hó helyett, illetve a hó hamarabb el fog olvadni. Magyarország időjárása tehát hasonlóképpen alakul, mint Németországé: hosszú, forró és csapadékmentes nyarakra számíthatunk és esős, langyos telekre.
