Magyar diákok sikere az ifjú kutatók nemzetközi versenyén

A matematikából, fizikából, informatikából és környezettudományból meghirdetett, angol nyelven folyó versenyen, a 6 szekcióban 23 országból érkezett középiskolás diákok előadásában 114 prezentáció hangzott el. A tanulók teljesítményét nemzetközi zsűri minősítette, s éremmel és oklevéllel jutalmazták őket. A magyar csapatot 5 diák alkotta, ők ezúttal 4 díjjal tértek haza.

Az ICYS 2013 rendezvényén részvevő csapat eredménye:

Bényei Éva (11. o.) Debrecen, DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma – környezettudomány (life science)
I.díj, arany érem

Szücs Botond (12. o.) Dunaújváros, Széchenyi István Gimnázium – fizika (applied physics)
II. díj, ezüst érem

Kalapos András (11.o.) Budapest, ELTE Trefort Ágoston Gimnázium – fizika (theoretical physics)
III. díj, bronz érem

Pap Zsófia (11.o.) Nagykőrös, Arany János Református Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon – környezettudomány (environmental science)

Kovács Dominika (11. o.) Kisvárda, Bessenyei György Gimnázium és Kollégium – környezettudomány (environmental science)

Bényei Éva a zsűri szerint „egyetemistákat is zavarba ejtően” színvonalas szerepléséért továbbá elnyerte az egyik szponzor által biztosított különdíjat is.

Felkészítő és kísérő tanárok voltak: Dr. Rajkovits Zsuzsanna az ICYS nemzetközi szervezőbizottságának elnöke, az ICYS egyik alapítója. Dr. Illy Judit, a magyar csapat kísérője, a nemzetközi zsűri tagja.

A diákok a pályamunkával az iskolájukban illetve különböző kutatóhelyeken készültek. Az előadások az ELTE Anyagfizikai Tanszékén Dr. Illy Judit egyetemi adjunktus és Dr. Rajkovits Zsuzsanna ny. egyetemi docens közreműködésével, többnapos foglalkozások során öltöttek olyan formát, amellyel diákjaink a nemzetközi versenyen sikeresen szerepelhettek.

Nemzetközi versenyek és tehetséggondozás

Manapság, amikor egyre inkább csökken a természettudományok – különösen a fizika – iránti érdeklődés, a tehetséggondozás még fontosabbá válik. A szinte minden tantárgyból létező hazai és nemzetközi tanulmányi versenyek kiváló alkalmat szolgáltatnak minden korosztály számára a megmérettetésre. A nemzetközi versenyeken ezen felül – a legkiválóbb diákok felkészültségének összehasonlításán keresztül – még arról is tájékozódhatunk, hogy másutt milyen színvonalon folyik oktató munka. Köztudott, hogy a nemzetközi versenyekre a felkészítés a kötelező tanórákon kívül, sokszor már nem is az iskolában történik, a versenyeken mégis kínálkozik lehetőség az egyes nemzetek oktató munkájának összevetésére. Építkezni ugyanis csak megfelelő alapokra lehet, amelyek hiányáról vagy meglétének szintjéről a nemzetközi versenyeken informálódhatunk, jelzést ezen keresztül kaphatunk a középfokú oktatás helyzetéről.

A nemzetközi versenyek közül a legismertebbek, s ezért a legnépszerűbbek is, természetesen, a természettudományok szinte minden területén (matematikából is) már hagyományokkal rendelkező nemzetközi diákolimpiák. Közismert tény, hogy a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia (International Physics Olimpiad, IPhO) létrehozásában 1967-ben Magyarország szerepe – Lengyelország és Csehszlovákia mellett – alapító országként meghatározó volt. Az olimpiák egyéni versenyek, nálunk is népszerűek, amelyeken a magyar diákok a kezdetektől igen sikeresen szerepelnek. Talán nem mindenki számára ismert, hogy a fiatalok a nemzetközi diákolimpiákon magyar nyelven versenyeznek, mert a megoldandó feladatokat, a felkészítő és kísérő tanáraik a verseny megkezdése előtt angolból magyarra fordítják. (Mivel a megoldások általában kevés szöveget igényelnek, az értékelésükhöz ezért csak ritkán, félreérthető esetekben szükséges a megoldások angolra történő visszafordítása.)

A nemzetközi diákolimpiákon kívül számos, ezektől lényegesen eltérő jellegű tanulmányi verseny is létezik, amelyekre a felkészülés is különbözik a szokásostól. A jó szereplés ezeken a versenyeken a “megszokottól” eltérő készülést, s ehhez a diákoktól más kvalitásokat is igényel. Igen jó dolog a többféle, egymás mellett létező versenyzési forma, hiszen így diákok egyre nagyobb hányadát mozgathatjuk meg.

Az egyik, új típusú verseny az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciája (International Conference of Young Scientists, ICYS).
A természettudományok rohamos fejlődésével egyre bővülő ismeretanyag iskolai tanítása lehetetlen. Nem csak az iskola oktat, nem csak az iskola az ismeretek fő forrása.

“A gyerekek zömének arra van szüksége, hogy a tudomány szerkezetét ismerje meg, azt a módszert, ahogyan a természettudomány felfedezi a természeti világot”– idézhetjük Csányi Vilmos akadémikust. A legegyszerűbb jelenség megértéséhez is folyamat vezet. A megfigyeléssel, kísérletezéssel, modellek alkotásával, törvényszerűségek felfedezésével kapcsolatos diákmunka során a tanulók a természettudományos megismerés egyes lépcsőfokain mennek végig.

Az „új típusú” nemzetközi versenyek életre hívását is ez az igény tette szükségessé. Mérjék össze tudásukat különböző nemzetek diákjai abban, hogy egy-egy, a hétköznapi életből és a természetből vett probléma megoldását kinek-kinek milyen szinten sikerül megoldani. Mutassák be eredményeiket szabatos, érdekes előadás formájában, s tudományos vita keretén belül védjék meg álláspontjukat. Mivel a verseny angol nyelven folyik, így a boldoguláshoz nem elég a jó szakmai háttér, emellett a manapság egyre elengedhetetlenebb biztos nyelvtudásra is szükség van.


Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciája (International Conference of Young Scientists)

Az International Conference of Young Scientists (ICYS) versenyt magyar (dr. Rajkovits Zsuzsanna)-belorusz (dr. Leonid Markovich) kezdeményezésre, 1994 óta szervezzük. Az első hat évben felváltva Magyarország (Visegrád) és Belorusszia (Baranavichi), 2000-ben Hollandia (Nijmegen), majd 2001-ben Lengyelország (Katowice) volt a házigazda. A verseny életképességét mutatja, hogy az idén, már a 20. versenyre került sor, s amelyet Ázsiában, Indonéziában, Bali szigetén rendeztek meg 2013. áprilisának második felében.

A versenybe évről évre újabb országok kapcsolódtak be, mostanra a konferencián már 3 földrészről közel 30 ország diákjai mutatják be munkájukat.

Az egyéni versenyre a középiskolás diákok kezdetben a matematika, fizika, informatika bármely területéhez kapcsolódó előadással nevezhettek, 1995-től a szakterületek a környezettudománnyal bővültek. A verseny története során a pályamunkák finomabb tematizálására is szükség volt, így a fizika szekciót alkalmazott fizika, elméleti fizika alszekciókra osztották, míg a környezettudomány szekció mellett megjelent az élettudomány szekció is. Mostanra párhuzamosan tehát 6 szekció dolgozik a versenyen.
A 10-15 perc időtartamú előadásokat nemzetközi zsűri előtt, angol nyelven kell ismertetni. Az előadásnak önálló, lehetőleg kísérleti munkát, vagy valamely téma saját ötleten alapuló feldolgozását kell tartalmaznia.

A versenyen a munka szekciókban folyik, az egyes szakterületek nemzetközi zsűrije a diákok előadását első, második illetve harmadik díjjal, arany-, ezüst- és bronzéremmel jutalmazza.

A verseny hasonlít a tudományos konferenciához. Az ilyen verseny az ifjú kutató utánpótlás nevelése szempontjából igen fontos. Nem egy volt versenyzőnk választotta a tudományos kutatómunkát élethivatásul.

Diákjaink a versenyről a középiskolás diákoknak szóló szaksajtóból és az Internetről
honlap: metal.elte.hu/~icys kb. fél évvel a verseny időpontja előtt értesülhetnek.

Az érdeklődők egyébként sok fontos és érdekes információt találnak ott a verseny szabályairól, az előző versenyek eredményéről is. Az ICYS első 15 évét összefoglaló könyvecske (The first 15 years of ICYS, 1994-2008) „lapozgatásával” találhatnak néhányat cikk formájában a korábbi legsikeresebb prezentációk közül.

A középiskolás diákok a versenyre magyar nyelven megírt dolgozatukkal nevezhetnek.

A pályamunkákat hazai válogatóversenyen a diákok elhangzott magyar nyelvű előadásai és angol nyelvű összefoglalóinak meghallgatása után az ELTE oktatóiból álló zsűri értékeli, rangsorolja. A nemzetközi konferenciára a négy tudományterületről összesen a legjobb 5 diák kerülhet. A felkészítés történhet tanáraik irányításával a középiskolákban, illetve hallgatók és oktatók témavezetésével az egyetemeken, kutatóintézetekben.

A nemzetközi versenyre kiválasztott diákok ezután néhány alkalommal részt vesznek az ELTE Anyagfizikai Tanszékén tartott további felkészítésen, ahol egyetemi oktatók közreműködésével csiszolják az angol nyelvű prezentációkat, éspedig annak érdekében, hogy a diákok szereplése a nemzetközi versenyen elvárt színvonalú, s sikeres legyen.

A nemzetközi versenyen történő részvétel anyagi hátterét 2000-től kezdődően a mai napig is a mindenkori oktatási kormányzat (minisztérium) teremti elő. Mára e verseny presztizse hasonló, mint az olimpiáké.

Egy kis statisztika a magyar diákok részvételéről

Az ICYS versenyein az elmúlt 20 évben 123 magyar középiskolás diák vett részt, 117 előadást tartottak, amelyekből 71 valamilyen díjban részesült.

A fizika, matematika, informatika, környezettudomány szekciókban bemutatott előadásokat együtt 12 első, 28 második, 22 harmadik díjjal jutalmazták, s különdíjat 9 diák munkája kapott.

Az ICYS versenyt ebben a 20 éves periódusban 10 ország rendezte meg, többen (Hollandia, Lengyelország, Belarus, Magyarország) 3 alkalommal is vállalkoztak erre a nem könnyű feladatra. Két alkalommal a megmérettetés helyszíne Ázsiában, Indonéziában volt.

Az ICYS sikerének könyvelhetjük el, hogy az indonéz kollégák az ICYS versenyt modellként használva 2012-ben létrehozták az Asian-Pacific Conference of Young Scientists (APCYS) regionális versenyt, melynek célja a kutatva tanulás népszerűsítésével e régió aktivizálása az ICYS versenyen való részvételre. Eredményük önmagáért beszél, az ICYS2013-on, Balin már 8 ázsiai ország diákjai vettek részt.