Kukoricázhatunk, nem hízlal
- A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup nem rosszabb a cukornál; nincs igazolható kapcsolat a kukoricaszirup fogyasztása és az elhízás között - állapították meg kutatók az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban.
Négy éve ugyanebben szaklapban három kutató arról cikkezett, hogy az amerikai lakosság elhízása a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (HFCS) fogyasztásának növekedéséhez köthető - írta az új kutatások eredményéről beszámoló USA Today című napilapra hivatkozva az MTI.
A 2004-es tanulmányt követően aggódók széles tábora követelte az élelmiszerek nagy tömegében megtalálható folyékony édesítőszer betiltását. Egyes körökben étkezési dogmává vált, hogy a cukor egészségesebb, mint a kukoricaszirup, amely az Egyesült Államokban a kukoricatermelőknek nyújtott jelentős szövetségi támogatás miatt sokkal olcsóbb, mint a nád- vagy répacukor.
Ha a közvélemény nem is, a tudományos szakvélemény mára megfordult. A HFCS káros hatásáról kialakult mítoszt éppen az a Barry Popkin igyekszik eloszlatni új tanulmányában, aki a 2004-es cikk társszerzője volt. "Nem úgy tűnik, hogy magas fruktóztartalmú kukoricaszirupnak más összhatása lenne az étvágyra, mint bármely egyéb cukornak" - írta a kutató.
Az emberek azt hiszik, hogy a kukoricaszirup maga a gonosz, a cukor pedig természetes, holott ez nem feltétlenül igaz - mondta Elizabeth Parks, a Texasi Délnyugati Orvosi Központ táplálkozástani szakértője. A kukoricából készülő HFCS - Amerikában szinte minden üdítőt ezzel édesítenek - 55-42 százalékban tartalmaz fruktózt, illetve glükózt, mindkettő egy cukorfajta; a cukornádból vagy cukorrépából előállított cukorban (szukróz) ez az arány 50-50 százalék.
Az American Journal of Clinical Nutrition szaklap egyik cikkírója, John White független kutató rámutatott: Amerikában az összes alkalmazott édesítőanyag fele kukoricaszirup, a világon azonban csak 10 százaléka. Az elhízás ennek ellenére nem csak amerikai probléma - érvelt.
Elizabeth Park szerint a kutatások kiderítették: a szukróz és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup nem különbözik lényegesen. A máj ugyan eltérőképpen dolgozza fel a két anyagot, de ez az eltérés nem olyan, hogy a kukoricaszirupból származó kalóriákat a szervezet hajlamosabb lenne zsír formájában eltárolni.
A HFCS gyártói idén nyáron másféléves, több tízmillió dolláros reklám- és marketingkampányba kezdtek azzal az üzenettel, hogy a szirup nem egészségtelenebb a hagyományos cukornál. A Kukoricafeldolgozók Szövetsége nevű washingtoni kereskedelmi csoport újságokban, tévés és internetes hirdetésekben igyekszik meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy a HFCS ugyanolyan természetes édesítőszer, mint a cukor vagy a méz.
A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup használata az 1980-as években vált általánossá az amerikai élelmiszeriparban, amikor a gyártók a cukor helyett olcsóbb édesítőszert kerestek. Ma már ezzel édesítik az élelmiszerek széles körét, az üdítőitaloktól a salátaönteten és a ketchupon át a gabonapelyhekig.