Embriók és magzatok kizsákmányolása?

A gutaütés több forrás szerint is a harmadik vezető halálok, ugyanakkor a túlélők sem örülhetnek maradéktalanul az életnek. A látás, beszéd, mozgás képességének akár részleges elvesztése is súlyos terhet jelent nemcsak a betegnek, de hozzátartozóinak is, nem is beszélve a folyamatos aggódásról, mikor jön a következő.

Régen jobb magyarázat híján ezt a betegséget is besorolták az „isten csapása” kategóriába. Ma már tudjuk, hogy a katasztrófát nem az égiek okozzák, hanem az érrendszerben következik be elzáródás (agyi infarktus), vagy vérzés formájában. Az első változat a leggyakoribb, mely megakadályozza az agy tápanyag- és oxigénellátását egy bizonyos területen, ami ennek következtében elhal.

Sokáig tartotta magát az elképzelés, hogy a halott idegsejteken a csoda sem segít. A feltámadásban ma sem reménykedhetünk, de a pótlásban igen. A ReNeuron olyan őssejteket használ, melyek már elköteleződtek az idegrendszer irányába. Bevetés előtt a kitenyésztett sejtvonal gondos válogatáson és feldolgozáson esik át a társaság által kifejlesztett és szabadalmaztatott technológia segítségével. Ezután számítógéppel három dimenziós koordinátarendszerben pontosan meghatározzák az érintett terület helyét, majd egy speciális kanüllel a helyükre juttatják a sejteket, melyek remélhetőleg regenerálják az elpusztult részt, és segítenek visszanyerni az elveszett képességeket. Szépen hangzik, de a rózsaszín képbe kissé belerondít a csodatevő sejtek eredete.

Igen komoly vitákat generált az a tény, hogy a társaság abortált magzatokból nyeri ezeket a sejtvonalakat a megfelelő szövetek feldolgozásával. Az eljárás ellenzői szerint az abortusz eleve elítélendő, amin nem változtat az sem, ha a gyógyító szándékkal „használják” a magzatokat. Attól tartanak, hogy a terhes nők könnyebben döntenek az abortusz mellett, ha tudják, hogy ezzel mintegy „jót cselekszenek” beteg emberekkel.

Mivel az őssejtkutatás számos ehhez hasonló etikai problémát vet fel, más forrásokkal is folynak kutatások, Amerikában például módosított tumorsejtekkel és csontvelői őssejtekkel is próbálkoztak. (A Bush-kormányzat amúgy sem támogatták az embrióból származó sejtek felhasználását.) Ugyanakkor a hírek szerint az amerikai Geron cég is mostanában kapott engedélyt, hogy embrionális őssejteket juttasson be közvetlenül sérült emberi gerincvelőbe a bénulás kezelésére. (Érdekes módon, az ügyben illetékes Food and Drug Administration általi engedélyezés, és Obama bejelentése a korlátozások feloldásáról szinte egy időben történt…)

Ha félretesszük azt a kérdést, mennyire etikus az embriók és magzatok „kizsákmányolása”, más problémákat is felvet a kipróbálás. Sarkadi Balázs kutatóorvos, akadémikus szerint az őssejt-terápiának megvan a maga kockázata. A beültetett embrionális őssejtek például képezhetnek daganatot is, úgynevezett teratómát. Számolni kell azzal a veszéllyel is, hogy az idegen szervezetből származó sejteket a páciens immunrendszere veszi össztűz alá. Az eljárás kockázatát mindenesetre csökkenti, ha „elkötelezett” sejteket használnak, illetve, ha közvetlenül az idegrendszerbe történik a bejuttatás, ilyenkor ugyanis az immunrendszer kevésbé agresszíven reagál az idegen sejtekre.