Egy idegen faj inváziója rettenetes pusztítást okoz
Az Európai Unió éves szinten 12 milliárd eurónyi összeget költ arra, hogy a nem őshonos fajok által okozott károkat felszámolja. Súlyos összeg. Mégis mindössze „tűzoltásra” alkalmas, hiszen a betolakodó állatok és növények nem ismerik az államhatárokat és szaporaságuknak, agresszivitásuknak köszönhetően országrésznyi területek biológiai egyensúlyát képesek fölborítani. Érthető, hogy az Európai Bizottság kiemelt fontossággal kezeli a tájidegen fajok problematikáját.
Hogy milyen állatokról van szó? Kezdjük talán egy aranyos kis szőrmókkal, a szürke mókussal. A látszat csal: kevesen hinnék, hogy Nagy-Britannia egyik legagresszívebb jövevényéről beszélünk...
A szürke mókus eredetileg Észak-Amerikából származik: a brit szigetekre a XIX. század végén kerültek első példányai. Tehetős családok házikedvencként tartották őket. Az elszökdösött példányok azonban remekül alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz – populációjuk azóta folyamatosan gyarapszik. Az őshonos vörös mókust pedig lassacskán kiszorítják természetes élőhelyéről. Efölött a szürke mókusok olyan vírust hordoznak szervezetükben, amelyre ők ugyan immúnisak, a rokon mókusféléket azonban ez a kórokozó gyakran tizedeli.
Dúl tehát a konkurenciaharc.
A vörös mókus nem az egyetlen veszélyeztetett faj Angliában, hiszen a szürke bundás kis betolakodók, máig tisztázatlan okok miatt, előszeretettel rágják le fiatal fák kérgét. A hántás miatt ezek a fák később bizonyosan elpusztulnak.
Az Euronews online hírportálnak nyilatkozó Brenda Mayle, aki Nagy-Britannia Erdészeti Hatóságának munkatársa, úgy vélte, hogy elsősorban a szürke mókus szaporodási rátájának kordában tartásával tudnak eredményt elérni. A grandiózus terv: sorban befogják, sterilizálják és megjelölik az egyes példányokat.
Sikertörténet a zebrakagylóé is. Az eredetileg a Kaszpi-tengerben honos állat hajók törzséhez tapadva szelte át a tengereket - mára pedig a világ minden pontján megtalálható. Észak-Spanyolországban, az Ebro-folyó mentén is komoly mezőgazdasági és vízgazdálkodási problémákat okoz.
„A zebrakagyló roppant gyorsan szaporodik, hamar megtelepszik a folyómederben és a fövenyen is. A hatalmas kolónia ezután elhasználja a vízben oldott oxigén és tápanyag java részét, ami az őshonos fajok elvándorlását vagy populációjuk csökkenését okozza,” nyilatkozta az Euronews-nak Vincent Touya, az Ebro Hidrográfiai Szövetségének munkatársa.
Az agresszív kagylófaj ráadásul a helyi farmereknek is főfájást okoz, mivel megtelepszik az öntözőrendszerek csőhálózataiban és eltömíti azokat, használhatatlanná téve a milliós berendezéseket.
A spanyol hatóságok a kikötőkbe érkező hajók törzsének pucolásával és fertőtlenítésével próbálják meggátolni a kagylóutánpótlás érkezését.
Ne higgyük, hogy csak állatok lehetnek betolakodók egy helyi ökoszisztémában. A Kaukázusban honos Heracleum mantegazzianum, avagy közönségesen Kaukázusi medvetalp például Belgiumban számít közellenségnek.
A kertek alatt tenyészik ez az igencsak veszedelmes, úgynevezett fototoxikus növény. Ha nedve a bőrre kerül és UV-sugarakkal (napfénnyel) érintkezik, akkor 48 órán belül égési sérüléseket okoz. A mérge által mart sebhelyek évekig az áldozaton maradnak. Ha az anyag szembe kerül, vakságot okozhat. Irtására csak jólképzett szakemberek vállalkoznak a megfelelő védőfelszerelésben…
