Adok-veszek a széndioxid-piacon
Magyarországnak akár 300-400 milliárd forint bevétele is lehet "egészen durva becslések szerint" abból, hogy alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátása a nyugat-európai országokénál - mondta Hegyi Gyula szerdán Dunaújvárosban.
Az európai parlamenti képviselő Környezetvédelem az Európai Unióban" témakörben beszélgetett az érdeklődőkkel a Dunaújvárosi Kereskedelmi Kamara székházában - tudósít az MTI.
A száz-százhúsz főnyi hallgatóság előtt kifejtette véleményét arról, hogy a szén-dioxid-kibocsátásra épülő adó hogyan befolyásolhatja Dunaújváros iparának lehetőségeit.
Elmondta: azt, hogy az egyes iparágakon belül miként csoportosítják majd át a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó kvótát, még nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy Magyarországnak a jelenlegi kibocsátásnál többet engedélyezne az Európai Unió, mivel az 1980-as évek végén és az 1990-es években a magyar ipar visszaesett.
Ha a nyugat-európai országok túlhaladják a számukra előírt kvótát, életbe lép a kvótakereskedelem. Magyarország Belgiummal és Spanyolországgal kötött már ilyen üzletet, de a következő években jelentős bevétele lehet abból, hogy alacsonyabb a szén-dioxid- kibocsátása, mint a nyugat-európai országoké.
Az Európai Unió olyan rendszert szeretne kiépíteni, amelyben nagyjából fix árak vannak - mondta el. Cél az is, hogy a befizetések egy részéből létrejöjjön egy olyan környezetvédelmi alap amelyből az új tagállamokat, illetve azokat a tagállamokat támogatnák, amelyek kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint 1990 előtt, illetve amelyeknek GDP-je alacsony.
Az európai parlamenti képviselő jelezte: módosító indítványt nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a távfűtés, illetve a hőt és áramot is termelő erőművek után ne kelljen klímaadót fizetni, azaz az adó ne növelje tovább a távfűtés terheit. Az indítványt az európai parlament környezetvédelmi bizottsága elfogadta, a plenáris ülés elé kerül - írja az MTI.
Hegyi Gyula a téma felelőseként jelentést készített az Európai Parlament számára aktív párbeszéd a polgárokkal Európáról címmel. A jelentést januárban vitatják meg.
Ezzel kapcsolatban elmondta: gond, hogy az unió kommunikációjával főleg uniós alkalmazottak, bürokraták, vagy hivatásos propagandisták foglalkoznak. Azt kellene elérni, hogy ebbe a tevékenységbe minél jobban bekapcsolják a civil szervezeteket.
Az Európai Unió működésének megismertetésére elképzelhetőnek tartaná, hogy népszerű filmsorozatokba is "beépítsék" az uniós témaköröket, illetve, ha magyar nyelven is sugározna az Euronews tévécsatorna.
Jó ötlet volna szerinte az is, ha 10-15 perces ismertető anyagokat készítenének egy-egy uniós témakörről, s azokat térítésmentesen megkapnák a helyi televíziók, ily módon ismertetve az Európai Parlament működését, bizottságainak tevékenységét, határozatait.
