Az Oxfordi Egyetem genetikus szakértője szerint a misztikus himalájai jeti nem más, mint egy jegesmedve felmenőkkel rendelkező barnamedve.

Csütörtökön számolt be az ukrán és orosz média arról, hogy krími csillagászok felfedeztek egy körülbelül négyszáz méteres aszteroidát, amely 2032-ben nekiütközhet a Földnek.

A Szaturnusz és a Jupiter új légköri adatai arra utalnak, hogy bőségesen előfordul bennük a szén szemet gyönyörködtető, kristályos alakzata, a gyémánt.

Az Edinburgh-i Állatkert óriáspandája elveszítette várva várt bocsát, míg a Londoni Állatkertben vízbe fúlt a nemrégiben született szumátraitigris-kölyök.

Kiemelték szerdán a szibériai Csebarkul tóból a cseljabinszki meteorit legnagyobb, féltonnás darabját. A Rosszija 24 állami hírtelevízió élő adásban sugározta a szenzációnak számító eseményt.

Az influenzavírus genetikailag rendkívül labilis, és viszonylag kevés számú kórokozó is elegendő lehet a tünetek kialakulásához – mondta a 168 Óra Praxis rovatának dr. Béres Zsuzsanna. A Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum járványügyi szakorvosa szerint ez a két fő oka annak, hogy egy adott szezonban a vírus viselkedését csak találgatni lehet.

A magyarországi internet-felhasználók globális összehasonlításban nagyjából átlagos mértékben vannak kitéve a naponta keletkező több mint 35 ezer új kártevőnek, veszélyforrásként viszont az ország elenyésző szerepet játszik – derül ki a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat 2013. harmadik negyedévi Global Security Bulletin című jelentésének kivonatos verziójából, amelyet a cég hétfőn juttatott el az MTI-hez.

Az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk lehet a felelős az Afrika déli részét két évtizede sújtó felmelegedésért – állapították meg kutatók, akik a Nature Geoscience című folyóirat internetes oldalán közölték eredményeiket.

Először találtak vízre és kőzetekre utaló jeleket egy fehér törpe típusú csillag légkörében brit kutatók. A távoli naprendszerhez tartozó kisbolygó már szétesett az űrben – jelentette be az amerikai Science című tudományos folyóiratban a víz nyomai felfedező Jay Fahiri, a Cambridge-i Egyetem munkatársa.

Minden nap rólunk írnak. A 168 Óra stúdiójában Nagy Csaba és Szelestey Lajos.

Az orosz űrkutatási tevékenységgel kapcsolatos sorozatos kudarcok után Dmitrij Medvegyev kormányfő csütörtökön leváltotta az űrkutatási hivatal, a Roszkozmosz vezetőjét.

Egy új tanulmány szerint a klímaváltozás a század közepére alakíthat ki olyan „új normát”, amelynek következtében emberek milliárdjai élhetnek a számukra megszokottnál melegebb hőmérsékleti viszonyok között, a természetben és a társadalomban is alapvető változásokat okozva.

A svéd Királyi Tudományos Akadémia az idei fizikai Nobel-díját megosztva a brit Peter Higgs-nek és a belga François Englert-nek ítélte, ahogy ezt már sokan és régóta várták. De Peter Higgs-nek nyoma veszett, mindenki őt keresi. Az egyetemi e-mail címére százasával érkező gratuláló leveleket nem látta, csak Alan Walker, az Edinborough-i Egyetemi kollégája tudja fogadni az üzeneteit. A svéd Királyi Akadémia értesítését sem látta.

Hetvenöt év után végre teljes egészében elkészült és kizárólag kiállítási célokra van berendezve a prágai Nemzeti Műszaki Múzeum.

A múlt héten hatalmas botrány keveredett Poznańban egy nemzetközi orvoskongresszuson. A felszólalók egyike, egy lengyel professzor azzal vádolta meg kollégáit, hogy – mivel a 21. században nem sikerül halott emberek szerveit megszerezni – élők szerveit veszik el. Az ügyről a TVN Tények műsora számolt be.

Egy dániai ásatáson dolgozó régészcsapat új felfedezésekkel gazdagíthatja a legjelentősebb óangol költemény, a Beowulf-legenda hátterével kapcsolatos ismereteinket. A BBC szakértője, David Keys tudósít a részletekről.

A terhességgondozás tulajdonképpen már a terhesség előtt megkezdődhet, a szülni vágyó nőnél ugyanis meg kell teremteni az optimális szociális és orvosi feltételeket ahhoz, hogy az esetleges kockázatok a lehető legkisebbek legyenek – mondta el a 168 Órának dr. Hruby Ervin, a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa.