Emberre is veszélyes halálos vírust terjesztenek a repülőkutyák
A denevérek terjesztik a Marburg-vírust, ami az állatokról az emberre terjed, vérzéses lázzal jár és halálozási rátája közel 90 százalékos.
A repülőkutyaként ismert, trópusi barlangok mélyén élő denevérek nemcsak az élővilág hasznos tagjai, hanem rettegett vírusok rejtett gazdái is lehetnek. Ilyen az utóbbi hetekben a már Európát is aggasztó vérzéses lázat okozó Marburg-vírus is, amely ezekről a különleges állatokról terjedt át az emberekre – számol be róla az Index.
A vírus a természetben barlanglakó denevérekben él
Amint arra a lap felhívja a figyelmet, a globalizáció miatt az ember immáron olyan helyekre is eljuthat, ahova korábban esélye sem lett volna. A helyenként jóval alacsonyabb higiéniával és orvosi ellátással rendelkező kontinenseken és országokban, például Afrikában és Ázsiában az európai ember is könnyedén összeszedhet, majd hazaérve terjeszthet olyan betegségeket, amelyek korábban itt még nem ütötték fel a fejüket.
Ilyen az elmúlt hetekben Európában is egyre nagyobb riadalmat keltő Marburg-vírus is, amely Ruandában nemrég járványszerű terjedésbe kezdett. A németországi Marburg városáról elnevezett – az ebolához hasonló – vírust 1967-ben fedezték fel, miután kutatás céljára szánt kísérleti majmokkal behurcolták azt a városba. A betegség közeli érintkezéssel terjed, a fertőzöttek testnedvei által vagy fertőzött felületeken, például ágyneműn keresztül. A fertőzés lappangási ideje 2–21 nap, és kezelés, orvosi ellátás híján
az esetek akár 88 százalékában végzetes lehet.
A Dél-Afrikában, Kongóban és Angolában kialakult 2004-2005-ös járvány 399 embert fertőzött és közülük 355 embert megölt.
A virológusok szerint a vírus forrása a repülőkutya, azt állítják a denevérekről ugrott a vírus az emberre.
A Marburg-vírus elsődleges hordozója a Rousettus aegyptiacus, azaz a nílusi repülőkutya nevű denevérfaj, amely az afrikai és az ázsiai kontinens egyes részein, különösen a trópusi régiókban él. Gyakran nevezik őket egyszerűen „flying foxnak” – magyarul pedig valamiért nem rókának, hanem repülőkutyáknak hívjuk a faj képviselőit.
„Sikerült visszakövetnünk a járvány kitörését, és megállapítani, hogy zoonózis (állatról emberre terjedés) történt” – közölte múlt héten Sabin Nsazimina egészségügyi miniszter Kigaliban tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a fertőzéseket sikerült visszakövetni egy olyan barlangig, ahol repülőkutyák élnek, s amelynek közelében egy bánya található. Nsazimina szerint itt kerülhettek kapcsolatba munkások a fertőzött állatokkal, amelyekről a vírus átterjedt az emberre. Ruandában szeptember 27-én jelentették a vérzéses lázzal járó kór kitörését. Október 26-ig pedig már összesen 65 fertőzöttet regisztráltak, akik közül 15-en elhunytak.
Jelenleg nincs vakcina a Marburg-vírus ellen
A Marburg-vírus ellen jelenleg nincs kifejezetten hatékony gyógyszer vagy vakcina, de a kutatók világszerte dolgoznak azon, hogy új kezelési lehetőségeket találjanak a vírus megfékezésére. A legfontosabb védekezési módszer jelenleg a szigorú higiéniai szabályok betartása, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak betartása, amik között többek között az szerepel, hogy kerülni kell az érintett területeken a gyümölcsfogyasztást.
Tóth Sándor virológus korábban a lapnak elmondta, hogy a Marburg-vírus különlegessége, hogy minden korosztályra egyaránt veszélyes, és nem lehet tudni, kinek a szervezete képes legyőzni a 70-90 százalékban végzetes kimenetelű megbetegedést. A szakember azt is elmondta, hogy már kifejlesztették a Marburg-vírus elleni oltást, ez azonban nem engedélyeztethető, mivel nem megfelelően tesztelhető.
Egyrészt nem igazolható, hogy valaki az oltás miatt nem fertőződött meg az épp érintett területen, másrészt mivel megelőzésre szolgál a vakcina, etikátlan az állatkísérletekben jól működő szerrel az egészséges emberek oltása.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Mohann via Pixabay)