Tévhit, hogy az édesburgonya egészségesebb, mint a burgonya
Tényleg egészségesebb az édesburgonya, mint a krumpli? Lerántjuk a leplet az édesburgonya-tévhitről!
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Facebookon oszlatták el azt a tévhitet, miszerint az édesburgonya, vagyis más néven batáta egészségesebb, jobb élelmiszer, mint a burgonya.
Mi a különbség az édesburgonya és a burgonya között?
A legfontosabb különbség a Nébih szakemberei szerint az, hogy a közhiedelemmel és a nevével ellentétben növénytani szempontból az édesburgonyának semmi köze a közönséges burgonyához.
Az édesburgonya – vagy más néven batáta – valójában nem a burgonyafélék, hanem a szulákfélék családjába tartozik. Különbség még, hogy az édesburgonya gumója valójában gyökér, míg a krumplié módosult szár. Valószínűleg csak a hasonló felhasználási módja, kinézete, valamint édeskés íze miatt érdemelte ki az édesburgonya elnevezést.
Az édesburgonya vagy a burgonya táplálóbb?
Az édesburgonya ásványi anyagokban rendkívül gazdag, azonban táplálkozásélettani értelemben nem rendelkezik jobb tulajdonságokkal a „hagyományos” burgonyánál a Nébih szakemberei szerint. Az energia-, fehérje, szénhidrát- és rosttartalma is hasonló, azonban karotinból jóval többet tartalmaz a krumplinál.
A Házipatika ennél sokkal több pozitív tulajdonságot sorol fel. Az édesburgonya húsos, gumószerűen megvastagodott gyökere szénhidrátban és (különösen a sárga húsú fajta) béta-karotinban gazdag. C-vitamin-tartalma 15-30 mg/100 g, de tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is. A többi zöldségféléhez képest sok, 1,5-2 g/100 g fehérje található benne, amelynek összetétele a tojáséhoz hasonló . Délkelet-Ázsiában a zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, ezekben a gyökerénél is több a C-vitamin és a béta-karotin.
Értékes ásványi anyagokat tartalmaz: kalcium, vas, magnézium, mangán, kálium, foszfor, nátrium, szelén, réz és cink is található benne. Egy perui kutatóközpont, a Limában működő Nemzetközi Burgonyaközpont (CIP) szakértője, Daniel Reynoso Tantalean az édesburgonyával foglalkozó tanulmányában azt állítja, hogy a batátának gazdag ásványi anyagtartalma miatt daganatmegelőző hatása is van, csökkenti a gyomorrák és a májbetegségek kockázatát és antioxidánsai, vitaminjai és proteinjei segítenek megőrizni a fiatalságot. Energiatartalma száz grammban 117 kalória, így akár a fogyókúrázók is beleilleszthetik az étrendjükbe.
A burgonya is bővelkedik jótékony hatással, és noha a cukorbetegeknek és fogyókúrázóknak számolnia kell a benne található nagy mennyiségű szénhidráttal, de ezt a hátrányát ellensúlyozza az, hogy igen sok C-vitamin, fehérje, rostanyag és B-vitamin található benne. A C-vitamin tartalma akkor a legmagasabb, amikor betakarítják, és ez a hosszas tárolás következtében folyamatosan csökken, ezért ezt is frissen a legjobb fogyasztani. Érdemes tudni azt is, hogy nem csak a főzés során veszít a C-vitamin tartalmából, hanem már az előkészítés során is. Ugyanis a krumpli a levegő hatására fokozatosan elveszíti a C-vitamin tartalmát, ezért minél több vágási felület van rajta, annál kevesebb marad benne.
Salaktalanító és lúgosító hatása miatt kiválóan alkalmas regeneráló kúrák alapjaként.
A nyers burgonyát a népi orvoslás gyakrabban alkalmazza külsőleg, mint belsőleg. Nyers burgonyareszeléket tesznek például a gyulladt, gennyes sebekre, kelésekre, sérülésekre vagy ütés következtében megdagadt testrészekre.
Sikeresen alkalmazható reumára, kötőhártya-gyulladásra, bőrbajokra is.
A nyers burgonya lé gyomorfekély, gyomorfájás ellen jó, naponta 1 dl fogyasztandó belőle két hétig. A nyers, lehetőleg rózsaszín burgonya leve a krónikus savtúltengés gyógyszere.
Emésztési zavarokra, gyomor- és bélbajokra kitűnő étel a héjában főtt és sült burgonya.
A sótlan vagy mérsékelten sós burgonyapüré és főtt burgonya közömbösíti a túl sok gyomorsavat, ezáltal hat a gyomorhurut, gyomorfekély és a bélgyulladás kiváltó oka ellen is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: pixel1 via Pixabay)