Ez a hajó már elment

Több mint három hete történt az utóbbi évtizedek legsúlyosabb magyarországi hajókatasztrófája: a Hableány sétahajó május 29-én este összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval a Margit híd közelében, és pillanatok alatt elsüllyedt. A kishajó fedélzetén 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. A baleset után hét embert sikerült kimenteni a folyóból. A 28 áldozatból hármat még keresnek.

A mentéssel kapcsolatban rengeteg, egymásnak ellentmondó információ látott napvilágot. A legnagyobb vitát kiváltó tény, hogy a Hableányt elsüllyesztő svájci szállodahajó alig több mint huszonnégy órával az események után elhagyhatta Budapestet. Büntetőjogi szempontból ez finoman szólva aggályos lehet, miközben hosszú évek is eltelhetnek, amíg pont kerül a büntetőeljárás végére. Párhuzamosan megkezdődhetnek az áldozatok hozzátartozói által indítandó kártérítési perek, ha nem lesz megegyezés a kártalanításról.

– Valamennyi áldozat családja kártérítési igénnyel léphet fel, sőt még az életben maradt utasok is, hiszen az ő életük is közvetlen veszélynek volt kitéve, testi épségük sérült – mondta a 168 Órának Magyar György ügyvéd, aki a Hableány egyik magyar áldozata, az elhunyt matróz családjának teljes körű jogi képviseletét látja el. – A kárért a károkozónak kell helytállnia. Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. A folyamatban lévő vizsgálatoknak kell kideríteniük, hogy mi vezetett a baleset bekövetkeztéhez, történt-e konkrét szabályszegés, és azt ki követte el, hogyan rekonstruálható a balesethez vezető ok-okozati láncolat. Akkor lehet egyértelműen meghatározni a kárért felelős személyt vagy személyi kört, amint ezekre az egyelőre még nyitott kérdésekre választ kapunk. A kárfelelősség, esetleges kármegosztás kérdése is ezek után tisztázható.

A balesetben részes Viking Sigyn szállodahajó meggyanúsított kapitánya, a 64 éves, ukrán állampolgárságú Jurij C. múlt csütörtökön hagyhatta el a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetet, miután letették érte a 15 millió forintos óvadékot. Bár ezt negatívan fogadta a közvélemény, az intézkedés nem azt jelenti, hogy a férfi szabadon távozhatott. Házi őrizetbe került, Budapestet nem hagyhatja el, nyomkövetőt kell viselnie, és hetente kétszer köteles személyesen jelentkezni a nyomozó hatóságnál.

Borbély Zoltán közlekedési szakjogász, a Hableányt üzemeltető cég, a Panoráma Deck Kft. egyik jogi képviselője a 168 Óra kérdésére azt mondta, a Viking Sigyn hajóskapitánya a megalapozott gyanú szerint nem tartotta be az előzés szabályait.

– A kabinos szállodahajó kapitánya hegymenetben a Hableány előzését úgy hajtotta végre, hogy nem tartott kellő oldaltávolságot, figyelmen kívül hagyta a hajó szélességét és a Hableány nevű termes személyhajó mozgását. A megalapozott gyanú szerint nem figyelmeztette semmilyen formában az előzni kívánt hajó személyzetét, ennek következtében a Viking Sigyn hajó jobb eleje ütközött a Hableány bal oldalával. Az ütközés következtében a Hableány befordult a Viking elé, majd felborult, és nagyon rövid időn belül elsüllyedt. Ha ezeket a szabályokat betartja, a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint nem történt volna meg a tragédia.

Borbély Zoltán szerint megalapozottan gyanúsították meg az ukrán kapitányt, a Hableány kapitánya nem tudta volna elkerülni az ütközést. A szakember hozzátette: nem lenne szerencsés a felelősséget bármilyen módon áthárítani a halála miatt már védekezni nem tudó hajóskapitányra.

– A felvételek alapján az a kérdés, hogy hány olyan hajózási szabály van, amelyet az ukrán hajóskapitány megszegett, és ezek okozati összefüggésben állnak-e a tragédiával. Ha több, akkor az súlyosító körülmény – mondta Borbély Zoltán.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte, a szállodahajó elengedése nem gyakorolt negatív hatást a nyomozásra. Ehhez képest június 10-én, majdnem két héttel a hajóbaleset után Visegrádon újra megvizsgálták a hajót, és újabb bizonyítékokat foglaltak le. Magyar György szerint rendkívül furcsa a balesetben részes hajó elengedése.

– Bármilyen közlekedési baleset esetében a rutineljárás az, hogy az érintett járműveket hosszú hónapokra, esetleg évekre lefoglalják annak érdekében, hogy a később szükséges igazságügyi szakértői vizsgálatokhoz rendelkezésre álljanak. Egy ilyen balesetben műszaki szakértő, közlekedési-hajózási szakértő kirendelése szükséges, hiszen a büntetőeljárásban a felelősség kérdésében minden egyes releváns tényt fel kell deríteni, a bizonyítékokat teljeskörűen és szakszerűen kell rögzíteni, dokumentálni. Ezt nem lehet félvállról venni. A corpus delicti, azaz a bűnjel a hatóság kezében volt, mégis szabadon hagyták elmenni. Ez szarvashiba – állítja az ügyvéd. Szerinte egy szakértő nem tud kizárólag fényképekből és videofelvételekből dolgozni, a pontos helyszínrajz mellett megbízható járműadatok és paraméterek, saját szemle és személyes mérés szükséges ahhoz, hogy a szakértő a baleset eseményeit valósághűen modellezhesse és rekonstruálhassa. – Nyilvánvaló, hogy az előzetes hatósági szemle a szakértői szemlét nem helyettesítheti, ahogyan az is, hogy a szakértőket a baleset napján még ki sem rendelhették. Már csak azért sem, mert akkor még azt sem lehetett pontosan látni, milyen szakértők közreműködésére lesz majd szükség. A Viking Sigyn elengedésekor a hatóság ráadásul még azt sem tudhatta, hogy a később kirendelendő szakértők e hajóval kapcsolatban mire is lesznek kíváncsiak, szükségesnek ítélik-e szakértői véleményük elkészítéséhez a személyes szemrevételezést is.

Magyar György szerint a hatóságok számára is kellemetlen a hiba, hiszen különféle találgatásokra adhat okot.

– A visegrádi vizsgálattal gyakorlatilag elismerték, hogy mégiscsak maradtak tisztázandó kérdések a Viking Sigyn sérüléseivel kapcsolatban. Ha nem engedték volna el, akkor most nem kellene sem magyarázkodni, sem a hajó feltartóztatásával bajlódni, valamint a hajó eredeti, balesetkori állapota is vizsgálható maradt volna. De ez a hajó már elment – tette hozzá az ügyvéd.

A dél-koreai sajtó értesülései szerint a szállodahajó ütközésben megsérült orr-részét átfestették, a friss fotók alapján nyoma sincs az ütközésnek. Ha ez bebizonyosodik, Magyar György álláspontja szerint a bűnpártolás gyanúját is felvetheti. Egy bűncselekmény nyomait rögzíteni és biztosítani kell, hogy az eljárás alatt folyamatosan rendelkezésre álljanak, ezért a Viking Sigynt le kellett volna foglalni.

A Hableányt a június 11-i kiemelése után a csepeli kikötőbe szállították, és huszonhat órán át vizsgálták. A BRFK rendőrei az ügyészséggel, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikusaival, a katasztrófavédelem munkatársaival, igazságügyi, illetve műszaki és hajózási szakértő bevonásával tartották meg a szemlét. Egy húsztagú katasztrófavédelmi egység öt köbméternyi gázolajos vizet, két köbméternyi tiszta gázolajat, valamint hét köbméternyi, gázolajjal szennyezett homokot, iszapot és egyéb veszélyes anyagot távolított el a hajótestből. A legmodernebbnek számító, úgynevezett 3D-s szemlén összesen 34 gigabájtnyi videofelvételt, 9 gigabájt fényképfelvételt készítettek, rögzítették a hajón lévő sérüléseket és elváltozásokat. A személyi és tárgyi bizonyítékok teljes körű beszerzése, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefoglalták a Hableány kommunikációs és adatrögzítő eszközeit.

A dél-koreai áldozatok hozzátartozói svájci vagy amerikai választott bírósághoz fordulhatnak kártérítési igényükkel, erre a Viking Sigyn üzemeltetőjének svájci székhelye is feljogosítja őket. Erre a magyar áldozatok hozzátartozóinak is megvan a lehetőségük. A jogerős bírósági ítéletig még minden bizonnyal hosszú éveket kell várni. / Dulai Péter