A Duna-part építészete
2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult a Budapest100 civil esemény az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére. Április 22-én és 23-án hetedik alkalommal rendezik meg az eseményt, amelynek központi témája idén a rakpart, így ebből az alkalomból a Duna-parti épületek nyitnak meg ezen a hétvégén. 2016-ban a pesti Nagykörút volt a Budapest100 helyszíne és témája, az előző években mindig az évnek megfelelő százéves budapesti épületek nyíltak meg. Az idei eseményen 28 program és 54 látogatható épület várja az érdeklődőket. A dunai rakparton álló épületek sora több száz évet fog át. A lakók és az önkéntesek által közösen szervezett programokon régi és új lakóházakat, intézményeket, köztéri alkotásokat lehet majd megtekinteni, emellett különböző művészekkel találkozhatnak a program résztvevői.
A folyópart gyakorlatilag egyidős a városokkal, de a rakpartnak mint rendezett, rakodásra alkalmas kikötő és árvízvédelmi műszaki létesítménynek viszonylag rövid története van. Több szakaszban készült, első része még az 1860-as évek végén magáncég kezdeményezésére, de ahogy ma ismerjük, olyan formában csak a századforduló után fejeződött be a kiépítése. Azóta kinézetre csak annyit változott, hogy 1876-ban, majd 1891–92-ben megemelték, a 20. században pedig az autóközlekedés miatt kibővítették – mondták el a 168 Órának a Budapest100 művészettörténész kutatói, Németh Nóra és Szíj Barbara. A rakparti házak jelentős része klasszikus belső udvaros társasház, bejáratuk sokszor nem a rakpartra nyílik. Ennek egyik oka az, hogy a házak mögött húzódott régebben a főútvonal, a másik szempont pedig az árvízvédelem volt.
Amellett, hogy a Budapest100 felhívja a figyelmet a körülöttünk lévő épületekre és az ott élők történeteire, fontos az is, hogy különböző társadalmi hátterű embereket és generációkon átívelő közösségeket hoz közelebb egymáshoz.
Az esemény minden programja ingyenesen látogatható. Részletes program: http://budapest100.hu/aktualis/
SZ. E.
