Honnan jöttünk, hova tartozunk, merre tartunk? A Kelet vonz bennünket, vagy a Nyugat? Miféle nemzetfelfogások határozzák meg a magyarok önképét, kulturális létezését? Nem kevesebbet ölel fel Agárdi Péter könyve (Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások, 1847–2014), amely a magunk mögött hagyott másfél évszázadból mutatja be a „rendelkezésre álló” nemzetképeket.

Egy jobboldali tévés személyiség, Bill O’Reilly azt mondta: az Oscar-díjas rendező karrierjébe kerülhet, hogy a hét végén beszédet mondott egy, a rendőrség brutalitása ellen szervezett tüntetésen New Yorkban.

Hozleiter Fanny Mosolyka bestseller- és esélyegyenlőségi díjas író, inspirációs előadó filmet szeretne forgatni saját életéről, férjével, Sándorral. A filmhez szükséges költség egy részét közösségi finanszírozással tervezik megszerezni. Azt szeretnék, ha a film segítségével az emberek megtanulnák jobban örülni az életüknek. Jövő év végére nemcsak a pénz fog összegyűlni, de terveik szerint a film is és kész lesz már.

James Bond a legújabb feldolgozásokban sem lehet nő, fekete vagy meleg, azon egyszerű oknál fogva, hogy Ian Fleming nem ilyennek írta meg a karaktert annak idején – szögezte le Roger Moore angol színész, a 007-es ügynök korábbi megformálója.

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.

Brutális film. Orrunkat indokoltan fintoríthatjuk onnantól kezdve, hogy egy drogbanda tanyáján megtalálják a falba rejtett, bomló holttesteket, és láttukra a tapasztalt és hidegvérű FBI-ügynökök is körberókázzák az udvart. És ez még csak az eleje.

A Kossuth-díjas színművész volt az első, akit pályázaton neveztek ki színigazgatónak. Vezetése alatt lett a Radnóti Színpadból művészszínház. Harminc év után úgy döntött: nem indul újra a posztért. A direktori pályázatot társulatának meghatározó tagja, az általa is támogatott Kováts Adél nyerte. A leköszönő igazgató színészként marad a színháznál. Október utolsó napján mutatja be új estjét – Darvas Ferenc zongoraművész közreműködésével, Deák Krisztina rendezésében –, amely Heltai Jenő eddig kiadatlan ostromnaplója alapján készült. Arról is kérdeztük Bálint Andrást, érez-e áthallásokat az 1944 és 1955 között íródott Heltai-napló világa és jelenünk stílusjegyei között.

Híres háborús történetekkel Dunát lehet rekeszteni. Vagy Pót. Vagy Dont. Vagy Dnyesztert. Az „élet primitív szenzációi” közé tartozik a káini történet és annak minden modern mása. A harcnak volt már annyi kudarca az elmúlt száz években, hogy nem fürkésszük szomjas szemekkel a csataképeket, némi kétkedéssel nézzük a hőskultuszt, a katonaromantikát. Tanultunk a történelmünkből. (Ha igaz. Ha nem, itt lenne az ideje!)

A legjelentősebb nemzetközi sajtófotó-kiállítás, a World Press Photo (WPP) idén hatvanéves. A díjnyertes képeket eddig a világ több mint száz nagyvárosában mutatták be. Az „utazó kiállítást” Budapesten 1976 óta rendezik meg. A jubileumi évben – a 2015-ös kitüntetett fotográfiák mellett – az elmúlt évtizedek fődíjas képeit is megtekintheti a honi közönség október 25-ig a Magyar Néprajzi Múzeumban. Ezek az alkotások így, együtt még sohasem voltak láthatók. A rendezvény főszervezőjével, Révész Tamás fotográfussal jártuk végig a tárlatot.

Nem könnyű nyugdíjasnak lenni, főleg, ha az emberben még maradt némi tettvágy.

Szurdi Miklós rendezésében, Vastag Csaba, Kiss Ramóna, Gesztesi Károly és Görgényi Fruzsina főszereplésével ismét színpadra viszik a Grease-t.

Alig másfél évvel a kínai nyitás klasszikus korszakát elemző művének második kiadása után megjelent a 92 évesen is aktív Henry Kissinger új könyve, a Világrend, melyben a modern diplomácia nesztora a 21. század kihívásaira keresi a választ.

Hogyan lehet élhetőbbé tenni a városi környezetet? – erre a kérdésre kínál választ az újlipótvárosi civilek által létrehozott Belső Kertek Csoport. Céljuk, hogy a szürke XIII. kerületi betonudvarok zöld kertekként, „szabadtéri nappaliként” szülessenek újjá.